A tudás szerveződése
Mi a tudás?
Két részre osztható a kérdés.
1., Milyen formában jelennek meg a mentális reprezentációk?
- propozíciók
- analóg reprezentációk Þ
képzetek
2., Hogyan szerveződnek a mentális reprezentációk?
egyszerű szerveződés kül. entitásokat hogyan lehet egyetlen közös fogalom alá csoportosítani, s ezek miként kapcsolódnak hierarchikusan egymáshoz kutya, macska állat
nagyrészt tárgyi, fogalmi vizsgálatok, de relációs fogalmakkal is dolgozik
komplex szerveződés a fogalmak csoportosításai milyen szerkezettel rendelkeznek, s hogyan használjuk őket komplex kognitív feladatok esetében
A tudás típusai:
- Szemantikus memória
- Epizodikus memória
- Deklaratív tudás tudni mit
- Procedurális tudás tudni hogyan
A fogalmak hagyományos elméletei
- Meghatározó tulajdonságok modellje
- Egy fogalom jelentését tulajdonságok összekapcvsolt listájának segítségével ragadhatunk meg.
- Ezek a tulajdonságok elemi egységek, melyek a fogalmak alapvető építőelemeit alkotják.
- A tul. Mindegyike szükséges, a tul. Összessége pedig elégséges ahhoz, hogy vmit a fogalom példányának tekintsünk.
- Világos határok vannak a kategóriák tagjai és az oda nem tartozó elemek között.
- A fogalom minden tagja egyformán reprezentatív.
- Collins és Quillian hálózatelmélete és modellje
- A fogalmak egymással összekapcsolt fogalom-csomópontok
pl. állat madár kanári
- Az egyes fogalmak számos tulajdonsággal rendelkeznek a hierarchia adott szintjén pl. madár: szárnya van, repül…
- Fogalomcsoportok más fogalomcsoportok felsőbb kategóriájaként funkcionálnak állat madár kanári
- Az alárendelt kategóriák megöröklik felsőbb kategóriájuk tulajdonságait
- Egy fogalom bizonyos példányai mentesülhetnek a felsőbb kategória egyes tulajdonságaitól: strucc nem repül
- A keresés az egyik csomópontról a másik csomópontra haladva történik, minél nagyobb a csomópontok közötti távolság, annál hosszabb a RI.
Meghatározó és jellemző jegyek elmélete
- Jegyösszehasonlító elmélet
- A fogalmakat 2 tul.típus reprezentálja: meghatározó tul
ajdonságok és jellemző tulajdonságok
A meghatározó tulajdonságok a fogalom lényegének meghatározását adják, ezek a tulajdonságok közösek a kategória minden tagjában
A jellemző tulajdonságok azt határozzák meg, hogy a kategória egy-egy tagját az emberek mennyire ítélik tipikusnak vagy reprezentatívnak
A fogalmak verifikálása 2 lépésben történik: először a fogalmak összes tulajdonságát ( meghatározókat és jellemzőket) összehasonlítják, majd csak a meghatározókat vetik össze. Pl. A kanári madár.
A 2. lépésre csak akkor kerül sor, ha az első lépésben nem jön létre egyértelmű eredmény.
Prototípus- ( vagy jellemzőtulajdonság -) elméletek
Prototípus elmélet
- A fogalmaknak prototipikus szerkezetük van; a prototípus maga a tulajdonságok együttese, vagy a fogalom legjobb példája.
- A fogalmak közötti határok elmosódottak, nincsenek éles határok. ( paradicsom zöldség? gyümölcs?
- A fogalmak példányait tipikusságuk alapján állíthatjuk sorba tipikussági görbe.
- A kategóriához való tartozást a tárgy tulajdonságainak a kategória prototípusához való hasonlósága határozza meg, akár jellemző tulajdonságok, akár a kategória
legjobb példája reprezentálja a prototípust.
- Rosch prototípus elmélete
- Az emberek a hierarchiák segítségével mentálisan reprezentálják a fogalmak osztályba sorolását; azaz egy kategória besorolását egy másikba a szék kategóriát a bútor kategóriájába.
- Az emberi fogalmi hierarchiának 3 szintje van:
- Fölérendelt
szint: növény, bútor
- Alapszint
: fa, szék a leggazdaságosabb, az egész kategóriát reprezentálják.
- Alárendelt szint:
tölgyfa, karosszék
A hálózatoktól a sémákig: a fogalmak, mint relációs sémák
- A relációs fogalmak, mint propozíciók
- A relációs fogalmakat predikátumlogika segítségével reprezentálhatjuk predikátumok és azok argumentumai formájában: Károly megütötte Marcit egy rézcsővel.
ÜT predikátum
KÁROLY, MARCI, RÉZ
CSŐ argumentumok.
- A relációs propozíciók szemantikai dekompozíciója
Sok cselekvést jelentő ige alapjelentését 12 egyszerű cselekvés segítségével megragadhatjuk: ezeket primitíváknak ( cselekedeteknek ) nevezte Schank
- Atrans: birtok átruházása ( ad, kölcsönöz, elvesz )
- Ptrans: fizikális transzfer egyik helyről a másikra (
megy, mozog, vezet )
- Mtrans: mentális információ átvitele ( parancsol, tanácsol
- Propel: erő alkalmazása fizikai tárgyakra ( üt, tol,
)
- ……stb…….
Ezeket az egyszerű cselekv
éseket egy esetkeret alapján arra használják, hogy az igék szemantikai alapjait jellemezzék. ATRANS pl. minden olyan igét jellemez, amely vmilyen birtok átruházását involválja.
Cselekvő.
Személy
Cselekvés ATRANS
Tárgy: fizikális tárgy
Irány: HOZ: személy-1
TÓL: személy-2
Ez a szerkezet egy séma formája.: JÁNOS EGY NYAKLÁNCOT ADOTT MARINAK.
A relációs kifejezéseket primitívákként vagy
primitívák összefüggő csoportjaként reprezentálják.
Sémák, keretek, forgatókönyvek
- Kant elméletében a sémák fogalma eredetileg velünk született szerkezetekre vonatkozott, melyek a világ percepcióját szervezték össze.
Bartlett szerint az elvárások sémaszerűen reprezentálódnak. ((Kís.: A Kísértetek háborúja Tanrep. II. félév
A sémákat kül. relációk alkotják
A relációk számos formát vehetnek fel: egyszerű: megüt, megrúg; összetett: képessé tesz, vágyik.
A sémák generikus, általános tudást kódolnak, melyet sok konkrét helyzetben alkalmazhatunk, ha ezek a helyzetek a sémák példái: MEGÜT: Pali megütötte a gyereket. (házi perpatvar ), ill. A fiú megütötte a labdát. ( labdajáték )
A sémákban gyakran üresen maradnak a betöltendő helyek, vagy pedig alapértelmezés kapcsolódhat hozzájuk, melyeket akkor tételezünk fel, ha egy hely nincs betöltve. Nem tudjuk, hogy Pali milyen eszközzel ütötte meg a gyereket, de azt feltételezhetjük, hogy az alapértelmezés szerint a kezét, vagy egy botot használt.
Bocs! Micsoda egy példa!
- Schank és Abelson által javasolt séma, azaz a forgatókönyv cselekvéssorokat tartalmaz, melyeket egymás után végrehajtunk, amikor egy sztereotipikus esemény zajlik. ( étterem )
- A forgatókönyv tartalmazza azokat a tárgyakat, személyeket, melyekkel egy ilyen kontextusban várhatóan találkozunk
.