A természetes E-i válasz: igen/nem—az E determinisztikus gép. Vagyis a bizonytalanság fenntartása, az ítéletalkotás – döntés bizonytalansága az E-i infofeldolgozás számára nem egészen természetes. Ez nem segíti az adaptációt, ezért az E kerüli a bizonytalansággal való szembesülést sőt elhárító mechanizmusokat működtet a bizonytalanság felismerésére

A bizonytalanság tudomásulvétele és kezelése azonban egyre kevésbé kerülhető meg. Ezért a valószínűségi ítéletalkotás kérdései a psz-i kutatásokban az 50-es évektől előtérbe kerültek. Filozófiai értelemben minden ítéletalkotás probabilisztikus .

NAGEL: “ az ilyesfajta bizonytalanságok dacára életünket kielégítő szinten vezetjük, és megtanuljuk, bár sokszor nem valami könnyen, hogy amikor hiedelmeink nem is épülnek következetes alapokra, némelyek megalapozottabbak közülük, mint mások.”

Mi is a valószínűség fogalma? Kétféle nézet: 1) frekventista= a relatív gyakoriság határértéke

2) szubjektivista = perszonalitikus = mindenféle valószínűség szubjektív

A psz-i kutatások fő problémája nem a vl-g fog-nak meghatározása, hanem a valószínűségek becsült nagyságának megjelenítése—az E milyen nagynak becsüli vmely dolog bekövetkezésének valószínűségét ???= valószínűségi elicitálás. A bizonytalanság mértékének számszerűsítése azonban szokatlan és nehéz. Pl. annak megítélése/főleg számokban kifejezni/ hogy 5’-en belül csengeni fog a telefonunk, hogy megbukunk a legközelebbi vizsgán, hogy nov.1 és karácsony között esni fog a hó… ilyen bizonytalan helyzetekben “esetleg” talán” bizonyára”szavakat használjuk.

1973 Róma: a szubjektív valószínűségről tartott konferencián A. Tversky és D. Kahneman a bizonytalanságban történő ítéletalkotás heurisztikájáról tartott előadást. Felfogásuk lényege:a pszichikum a számításokat heurisztikákkal helyettesíti. A Simon-elvből indultak ki amely szerint a korlátozott infofeldolgozási kapacitás miatt az E kénytelen egyszerűsítő eljárásokat alkalmazni a bizonytalan helyzetben levő itéletalkotások alkalmával. Tehát a val-i ít-t alkotás nem aritmetikai műveletek végrehajtására, hanem az E-i infofeldolgozás néhány spontán működési szabályára épül és ennek megfelelően heurisztikus jellegű.

Funkciója: egyszerűsítés

H.Simon: kritizálja hogy az E racionális lény és mindig az értelemre, a tiszta észre hagyatkozik. Elmélete: a “korlátozott racionalitás elve” szerinte a döntéseinket nem a teljes racionalitás jellemzi, globális optimumra törekszünk, de nem mindig működik. Elfogadható megoldásokat keresünk, és heurisztikus módszereket használunk.

1. reprezentativitás K és T a bizonytalanságban történő
2. hozzáférhetőség } ítéletalkotás sajátosságait 3 heuriszti
3. rögzítés és igazítás - ka működésével magyarázza

1) reprezentativitáson alapuló heurisztikákkal azokban az esetekben élünk, amikor vmely egyed, esemény egy nagyobb osztályhoz való tartozásának valószínűségét kell megbecsülnünk.pl. mi a valószínűsége annak, hogy A dolog B csoportba tartozik? Ált. szabály: a valószínűség értékelését az határozza meg, hogy milyen mértékben reprezentálja A B-t.( ha nagy a hasonlóság valószínűbb) Pl. mi a valószínűsége annak, hogy az utcán szembejövő E vidéki? Attól függ mennyire reprezentálja a vidéki E-t. Ítéleteink nagyrészt helytállóak, jelentős a statisztikai validitás, de el is térhet a tételes valószínűség számítás által nyert eredménytől. Ezek az előforduló hibák adták a kutatási ötletet.

a). az E-k érzéketlenséget mutatnak az események elsődleges valószínűségével szemben, vagyis figyelmen kívül hagyják az alap- gyakoriságot.

2. érzéketlenség a minta nagyságával szemben, a kisszámú mintától is elvárjuk a nagy számok törvényének reprezentálását. A mintát reprezentatívnak gondoljuk függetlenül a nagyságától. A kisebb mintákban gyakrabban van eltérés.pl. kisvárosi szülészet:10gy/die nagyváros: 50gy/die K: melyik városban regisztrálnak olyan napot ahol 50-50% a fiúk-lányok aránya? V: fele-fele, holott a nagyszámok törvénye alapján a helyes válasz a nagyváros.

c) a véletlen helytelen értelmezése: általában azt gondoljuk, hogy a véletlen reprezentálja a folyamatot.pl. fej vagy írás, rulettező-a “játékos tévedése”-sok” fej” után biztos írás jön/sok piros után fekete stb.

d)Érzéketlenség az előrejelezhetőség v. megbízhatóság iránt (jóslás pontossága)mennyire hasonlít az eredményre? azaz a minta reprezentálja-e a jövőbeni eseményt? = egy adott minta reprezentációjának felhasználása a jövőbeni események értékelésére. pl.: 3 vállalkozás leírása—szép irodával,--közepesen széppel,rondával K:itéljék meg melyikből lesz sikeres vállalkozás 5 év múlva? Természetes válasz amelyiknek szép irodája van, hiszen aki szép okos is???? Pl. 1óra tanár-diák együttműködés után, kellett megítélni annak %-os arányát, majd ezek alapján megjósolni 5 évvel későbbi együttműködésük színvonalát. A válaszok határozottak voltak, holott egyiket sem lehet biztosan állítani 1 óra megfigyelés után.

e) A reprezentativitáson alapuló ítéletek az érvényesség erős illúzióját keltik, mely megalapozza az előítéleteket Ha van egy kisebb érvényű infoegyüttes, amit reprezentatívnak találok, azt választom az ítélet meghozatalakor.pl 1 tanuló jegyei:4,4 másik T:3, 5 az első lesz a meggyőzőbb, pedig redundánsabb(kevesebb infót ad), a statisztika törvényszerűsége (1*fenn, 1*lennt) a másodikat támasztja alá.

f) regresszió:= az átlag felé való visszatérés. A középarányos irányba való regresszió általános jelenség, pedig a teljesítményünkre a folytonos eloszlás helyett a hullámzó (oszcilláló rész kimenetek)tendencia jellemző.

2) hozzáférhetőségi heurisztika: amikor vmely esemény valószínűségét annak alapján becsüljük meg, hogy a rá vonatkozó példák felidézését milyen könnyen tudjuk végrehajtani. Az ítéletek jelentős statisztikai megbízhatóságot mutatnak, mivel az események könnyebb felidézhetőségét elősegíti a múltban gyakori előfordulás. A szerzők szerint a különböző előítélet tipusok (is) felelősek az ítéletekért.

a) hozzáférhetőségi torzítás pl.2 lista mindkettőn azonos számú híres ffi és női név K: a lista ffi v. női nevekből tartalmazott-e többet?V: attól függően, hogy melyik listán melyik nem volt híresebb,azt találták többségben levőnek.

b) a keresési rendszer hatékonysága szerinti előítélet. Van olyan halmaz amelyben több példát találunk pl. Mi a valószínűbb 3 betűs szónál, első betű “r” v. a 3. ?/angolul/

c)az elképzelhetőségből fakadó torzítás / nincs közvetlen tapasztalatunk v. példánk de szabályok alapján elő tudjuk állítani.pl. 10 E, mely K tagból álló bizottságokat hoz létre, hány bizottságot alakíthat ki? Számítások alapján, a maximumot K=5 esetén éri el (252 bizottság)a kísérlet során amelyben laikusok vettek részt, a k.sz-ek a szimmetrikus görbe helyett egy csökkenő monoton függvényt adtak meg. Szerintük a lehetséges 2 tagból álló bizottságok száma 70, míg a 8 tagúaké 20 volt.2<K<8 /1E más csoportban is szerepelhet, valószínű, így jön ki !!!???

lényege: az ítéletalkotó a feladat elvégzése során megragad vmilyen kezdő értéket, ebből indul ki, ehhez igazítja a végső döntést.

a)Az elégtelen igazítás – a kezdő érték megragadása mindenkor túlságosan befolyásolja az ítéleti érték nagyságát.

b) eltérések a konjunktív és diszjunktív események értékelésében. Az igazítás és rögzítés alkalmazásából adódnak a konjunktív(?=egyesítő ítélet-és kötőszó) és diszjunktív (=szétválasztó-vagy) események értékelésében jelentkező típusos tévedések. Pl. a konjuktív események valószínűségének túlértékelésével találkozhatunk a tervek megvalósításának túlértékelésekor, diszjunktív ítéletekkor alulértékelés jelentkezik a rendszerek meghibásodási lehetőségének alábecslésében.

1 elemi 1 zsák fele piros fele fehér golyó K: mennyi a valószínűsége, hogy egyszeri húzással pirosat húz?

2Konjunktív: 90% piros 10% fehér golyó a zsákban K: mennyi a valószínűsége, hogy 7* egymás után CSAK piros golyót húz ki? Azaz a gyengébbek kedvéért mint én is, 7db pirosat!

3Diszjunktív: 10% p és 90%f golyók( a fene vinné már ezeket a golyókat!)mennyi a valószínűsége hogy a hét húzásból biztosan egy piros lesz.

Na, most saccoljatok. A laikusok (de nem mi persze) sorrendben:2/ 1/ 3/ pedig a matematikai valószínűség szerint :a legnagyobb valószínűsége van a diszjunktívnak utána az eleminek ez stimmel és a legkevésbé valószínű a konkjunktív . Ugye milyen egyszerű? Naná! A Rita utánmost már azt is értem 2*2 miért 5-néha!