Intuíció és analógiás gondolkodás
Barkóczi Ilona (szerk.)Analógiás gondolkodás. Szöveggyűjt. Nemzeti Tk. Kiadó 5.-36. oldal
Általános jellemzők és egyéni különbségek az analógiás gondolkodásban.
Gondolkodásra akkor kényszerülünk, ha olyan helyzetbe kerülünk, illetve hozzuk magunkat, amelyet a meglevő tapasztalataink, tudásunk birtokában nem vagyunk képesek megoldani, nincs alkalmazható sémánk.
A gondolkodás terepe a problémahelyzet.
A pszichológiát az érdekli, hogy problémamegoldó gondolkodás közben milyen belső folyamatok mennek végbe.
Adott a gondolkodási folyamat, melytől annak eredményét meg kell különböztetni, mely akár logikus, akár nem logikus egyaránt lehet helyes.
Logikus következtető képességünk sérülékeny.
Evans (’80) példája tanulságos.
A következő premisszák alapján:
minden A az B
némely B az C hajlamosak vagyunk elfogadni a némely A az C konklúziót.
Ha szöveges példát nézünk, észrevesszük a hibát.
minden férfi ember
némely ember anya
tehát némely férfi anya
Az emberek számára az absztrakt szimbólumok formájában feltett deduktív feladatok nehezebbek, mint a reálisak.
Rumelhart kifejti, hogy vagyunk képesek logikus következtetésre jutni anélkül, hogy maguk a gondolkodási folyamatok logikusak volnának.
3 képességet említ:
Milyenek az induktív szabályfelismerő képességeink?
Wason 2, 4, 6 feladata.
A k. sz. ek fedezzék fel a szabályt úgy, hogy példaként sorozatokat képezzenek.
Nem tudták a szabályt megfogalmazni, kötődtek valamilyen szabályszerűség szerint növekvő számsorhoz.
A szerzők szerint sokan úgy gondolják az emberek logikusan is gondolkodnak meg nem is.
A filozófusok, pszichológusok a nem logikus feladatnak illetve eredménynek olyan neveket adtak, mint heuréka, aha, intuíció stb.
A kísérleti pszichológiában a belátás alaklélektani fogalma vált közismertté.
Köhler megfigyeléseiből:
A belátás jellemzői: hirtelen változás a teljesítményben, a megfigyelő számára megjósolhatatlan.
Wertheimer szerint a problémahelyzet hiányait hirtelen átstruktúrálással, ezáltal jó egészek létrehozásával lehet megoldani.
Duncker a probléma újrafogalmazását hangsúlyozza.
A belátás és átstruktúrálódás fogalma Weisberg és Alba (’81) szerint üres elnevezés.
Kísérletek – 9 pont probléma.
Feladat a 9 pontot 4 egyenessel összekötni, hogy azok mindegyik pontot érintsék.
A megoldás nehéz.
Konklúzió: A problémamegoldásban a döntő az előzetes tapasztalat, tudás megléte.
A probléma jelzőinger ahhoz, hogy a memóriából a releváns információt előhozza.
Az ember a régi tudást az új helyzethez illeszti.
A tudás felhasználásának kérdései
Ha a probléma megoldásához adva van az információ, akkor hogy tudjuk mozgósítani a megoldáshoz?
Az info felhasználása az új helyzetben a transzfer kérdése.
Vizsg. Perfetto, Bransford, és Franks (’83)
Kérdés: Probléma megoldáskor, hogy férünk hozzá az információhoz?
Infokat és problémákat adtak megoldásvéget, melyekhez az infok felhasználhatók voltak.
pl. Info: 1 süket papagáj nem tanulja meg a hangok utánzását.
Probléma: Kisállat kereskedő: “A papagáj bármit megismétel, amit hall.”
A vevő panaszkodott. A kereskedő nem hazudott.
Konklúzió: Az emberek spontán módon nem használják a rendelkezésükre álló infot.
Szerzők szerint a tartalom azonos volt, a feldolgozás nem, ez okozta a hozzáféré
si kudarcot.Konklúzió: az absztrakt tudás birtoklása csak akkor hasznos, ha hozzáférhető.
Az analógiás gondolkodás és a transzfer
Az analógia több mint egyszerű hasonlóság.
Vannak jól és rosszul definiált analógiák.
pl. 4:8
Cich és Holyoak (’80): A problémamegoldás során hogy vesszük észre az analógiákat és hogy alkalmazzuk a már ismert analóg megoldásokat?
Pl.: generális – erőd sztori
Konklúzió: A k. sz-ek elenyésző arányban alkalmazzák az ismert analóg megoldást.
’83-as tanulmányukban megpróbálták feltárni azt a mechanizmust, amely tartalmilag és szemantikailag különböző, de szerkezetükben és pragmatikus céljukban hasonló problémák közötti transzfert irányítja.
Kis.: K. sz-ek 2 analóg történet, írják le mi bennük a közös. A válaszokat a “séma jósága” szerint kategorizálták.
Eredmény: Minél jobban megközelítette a séma az általános “konvergencia” megoldást, annál nagyobb volt a probléma megoldása.
A hasonló struktúra absztrakciója segítette a problémamegoldást.
Miért az analógia?
A szerzők az analógiás gondolkodás jelentőségét hangsúlyozzák.
“Az analógiák a gondolkodás és magyarázat jellemzői.” (Johnson-Laird)
|
Gentnerék |
Holyoak csoport |
|
szisztematikusság elve (szintaktikus felfogás) Az analógiás illeszkedéskor azokat a relációkat kell előnyben részesíte ni, melyek egy koherens rendszer részét alkotjákStruktúra illesztési modell |
pragmatikus megközelítési elv az a hasznos forrás analóg pl. daganat-sugár, melyek a megoldandó célproblémával közös sajátosságai vannak. (daganat, erőd elpusztítása) |
Gentner, Falkenhainer és Skorstad.
Az analógiák mellett a metaforákról is szót ejt, sőt azonosnak tekintik őket.
Többen a metaforát implicit analógiának tekintik.
Gentner és Tapin fejlődéslélektani szempontból is vizsgálták az analógiás gondolkodást 4-6 és 8-10 éves gyerekeknél (állatszereplős mesetörténetek).
Tapasztalat: a tárgyi hasonlóság mindkét csoportnál hatott az analógiás illesztésre, de a relációrendszer előnyeit csak az idősebb csoport kamatoztatta.
Goswami és Brown (’89, ’90) kimutatták, hogy már 3-4 éves gyerekek is képesek magasabb rendű relációk, azaz A:B::C:D analógiák megoldására.
Gillan, Premack és Woodruff (’81) beszámoltak Sarah csimpánz analógiás teljesítményéről.
Premack szerint, embernek és emberszabásúnak egyaránt minimális szintű speciális iskolázottság szükséges ehhez a teljesítményhez.
Különböző szerzők (köztük Johnson-Laird) az analógiás gondolkodás és kreativitás kapcsolatának kérdését vetik fel.
Metcabfe és Wiebe (’87) a belátás alaklélektani koncepciójából a bejósolhatatlanságot vizsgálták.
Eredmény: a logikus feladatoknál képes a belátásosnál nem képes megítélni a k. sz. a megoldáshoz való közelséget.
Bowers és munkatársai vitába szállnak ezzel.
Vizs. Olyan körülmények létrehozása, amelyek a hipofizis keletkezésének intuitív szakaszához való hozzáférést teszik lehetővé.
Vizs.-ban 2 verbális anyagot használtak.
Az egyikben szóhármasok (triádok) szerepelnek párosával. Az egyik mindhárom szava távoli asszociátuma egy negyediknek ® koherens triád.
A másik triád szavai 3 különböző szó asszoci
átumai ® ezek nem koherensek.Kérdés, ha az emberek nem tudják kitalálni a koherenshez tartozó célszót, akkor ki tudják-e választani a koherens triádokat a párok közül.
Az eredmények szerint igen.
A 80-as években a belátás mechanizmusának kutatása során a hangsúly a memória keresés és hozzáférés kérdése vetődött fel.
Milyen memóriát tud az ember legjobban használni?
Keane (’85) szerint az epizódikusat
Ohlson (’89) szerint a szemantikusat./problématér keresési hipotézis)
A szemantikus memóriában való átstruktúrálódás során a nem aktív fogalmak aktívvá válnak.
Schank dinamikus memória elméletére hivatkozik. (világismeret fogatókönyv alapú szerveződése).
Schank (’88) a kreatív problémamegoldás folyamata:
A problémamegoldást az expektáció (elvárás) kudarca hajtja.
Stanley, Mathews, Buss és Rotler-Cope (’89) szerint a problémamegoldásban a procedurális memóriának is szerepe van.
2 fő megközelítés:
- problématér keresési hipotézis - memóriaháló aktiválás feltevés
Mindegyiknek van előnye és hátránya.
Az analógiás gondolkodás és az egyéni különbségek
Az analógiás feladatok alkalmazása a különböző IQ tesztekben.
Az analógiás feladatok megoldásában egyéni különbségek vannak, különben kiszelektálódtak volna az IQ tesztekből.
Az analógiás gondolkodás és a pszichometriai kreativitás.
Az analógiás gondolkodás szorosan kapcsolódik az IQ-hoz, akkor hogy függ össze a kreativitással.
Barkóczi (’87, ’90) kísérlet:
Vizsg.: A problémán való gondolkodás közben felismerési küszöb körüli idővel adott analóg sugalmazó ingerek hatását vizsgálta új ötlet kiváltására.
A problémát a szokatlan használat kreativitásteszt 4 tétele képezte.
(pl.: szék tesz-tétel után az egyik sugalmazó a fonál volt)
Eredmény: a kreatívabb személyek miközben 1 problémán gondolkodnak, érzékenyebbek az analóg külső ingerek iránt, intuitív érzékenységük nagyobb.
A problémamegoldás nehézsége, hogy az emberek nem tudják előhívni a memóriájukból a rendelkezésre álló információt.
Egyesek képesek erre, mások nem, a hozzáférhetőségben is vannak egyéni különbségek.
A különbségek kapcsolatban lehetnek a kreativitással.
Erdélyi (’85) hipermnéziával kapcsolatos eredményei.
Szerinte ha valami hozzáférhetővé válik, ami addig nem volt hozzáférhető, az maga a hipermnézia jelensége.
Smith és Vela (’91) megkülönböztet reminiszcenciát és hipermnéziát.
Reminisztenciáról akkor beszélünk, ha az egyik próbában nem felidézett anyag egy következőben felidézhetővé válik, hipermnéziáról pedig akkor, ami
kor a reminiszcencia felülmúlja a felejtést, vagyis mikor egyik próbáról a másikra a felidézésben jobb teljesítmény mutatkozik.Összefoglalva:
Új problémák megoldásához többféle, önmagában is komplex kognitív képesség szükséges.
Alapvetők a könnyed vizualizálás, a vizuális képzelet, a 2 félteke integrált használata, szorgalmas munka, tudás, intrinzik motiváció, neveltetési szociális tényezők.