Feszültség szabályozás útjai: az elhárító mechanizmusok

(Freud által rendszerezett, de Anna Freud publikálta.)

Az elhárítás fogalma, a Freud-féle személyiségmodellből ered. A lelki élet 3 rendszere:

Ösztönén

Én

Felettes én.

Ösztönös-indulati feszültségek veleszületett v. a helyzetből adódó ösztönös indulatok, vágyak törekvések

funkciója: a feszültség elhárítása fékező-szabályzó műk- a környezet tanítja, kényszeríti az Ént, hogy fékezze kösse, késleltesse szükségletei kielégítését.

a szabályozást vezérlő tilalmi rendszer cenzúra. A külvilág követelményeinek képviselője

-morál -illem, -lelkiismeret, -szokás

A környezeti előírások, szabályok, tilalmak összeütközhetnek a vágyakkal, indulatokkal----amelyek veszélyeztetik a személyiség homeosztázisát => ezért ezeket a vágyakat, indulatokat EL KELL HÁRÍTANI!!

A szabályozás tehát a biopszichikus homeosztázis védelme a személyiség egyensúlyát veszélyeztető indulatokkal szemben.

A szabályozó működés = elhárítás kiterjed vágyakra, az ezekkel kapcsolatos emlékekre, cselekvésekre, indulatokra stb. minden olyan kínos dologra, amely súlyos konfliktusba sodorná az egyént. Ezek tudattalanná tevésével csökken a kínos érzés feszültsége, DE sok az elhárítás még súlyosabb feszültséghez vezet, mert az elhárított kerülő úton visszatérhet (neurotikus tünetek, pszichózis) az alkalmazkodás szempontjából, nagy árat fizetünk a feszültségcsökkentésért pl. a regresszió a teljesítménynek, az egész személyiséggnek a színvonalcsökkentésével jár, a projekciónál a valóság torzul kevésbé: szenzitivitás, súlyosabb: téveseszme, az elfojtás felejtéssel jár

A reakcióképződés elősegíti ugyan a szem-g építését, de a kialakuló jellemvonás merev.

Az elhárítás nem pszichopatológiai folyamat, a normális lelki életre is jellemző, u.ú. ahogy pszichés tünet is lehet. Igaz, az elhárítás minden módját alkalmazzuk, mégis vannak preferált, elsődlegesen ránk jellemző elhárító módok.

Az elhárító mechanizmusok fejlődési csoportokba oszthatók, és a preferált elhárítási mód meghatározásával a személyiséget jellegzetes fejlődési és működési dimenziójában bonthatjuk ki.

Az elhárító mechanizmusok a külvilághoz való alkalmazkodást segítik azáltal, hogy az alkalmazkodást megnehezítő indulati telítettséget csökkenti, a cselekvést, a megismerést, a gondolkodást veszélyeztető feszültséget feloldja.

1) AZ ELFOJTÁS

LÉNYEGE: elfelejtjük/kiszorítjuk a tudatból a kínos feszültségre utaló képi és verbális tartalmat, és az ehhez kapcsolódó vágyak tudását is: DE nem a vágyat!

3 szakasza:

Az elfojtott tilalom visszajár- álom , tévcselekedetek, tünetek formájában

Az elfojtás KÉSŐI elhárítási mód, konfliktusmentes esetben jól működik, de konfliktus esetén, feszültségtűrő képessége alacsony, ráadásul a felejtés általános lesz, a személyiség beszűkül. Az elhárított anyag egyre intenzívebben próbál kerülő úton visszajutni a tudatba, ezért fokozni kell az elhárítást, amely egyre nagyobb énerőt követel, ezért az én fokozott hangsúlyt kap. (külvilág ¯ )

Jellemző: hisztériás személyiség

2) REGRESSZIÓ

LÉNYEGE: visszaesés egy alacsonyabb, a fejlődésben már túlhaladott szintre.

Az elhárítás igen KORAI módja. Miért csökkenti a feszültséget?

Mert az alacsonyabb szint alacsonyabb alkalmazkodási erőfeszítést, kisebb felelősséget kíván. Sőt olyan vágyak is teljesülhetnek, amelyek a már elért magasabb fejlődési szint követelményeivel ellentétben van.

JELLEMZŐI:

organikus pszichoszindrómák irreverzibilis

Pszichózis ritkán de lehet reverzibilis

Neurózis reverzibilis

Normál személyiség orgazmuskészség¯ , infantilis

örömszerzés

Csak akkor beszélhetünk szorongást csökkentő mechanizmusról, ha a folyamat reverzibilis.

TÍPUSAI: részösztönök terén megnyilvánuló regresszió

Tárgykapcsolati

Ez utóbbit Szondi úgy jellemzi, hogy “ingyen anyamellre vágynak” => a másik felelősségére éljenek, anyaként gondoskodjon róluk társuk, ellássa, feltétel nélkül szeresse. Parazita állapot. NEM SPECIFIKUS elhárító forma, minden kóros történésben kimutatható.

Regressziós elhárítás megnyilvánulásai: személyes elhanyagoltság, teljesítmény¯ Érdeklődés ¯ , felelősség ¯ , énközpontúság

 

3) IZOLÁCIÓ

LÉNYEGE: az asszociációs összefüggéseket a személy kikapcsolja ill. megszakítja, így egy kínos gondolatot, gesztust, viselkedésmódot elszigetel annak indulati hátterétől vagy olyan összefüggéseitől, amelyek eredeti formában a tudatba hoznák.

Pl:. főnököm halála => a fantázia és az indulat különválasztása —a tartalom indulatmentes, az indulat pedig tartalom nélkül nyilvánul meg.

Az elszigetelésnél az egyén beiktat valami semlegest vagy értelmetlent az indulat és tartalom közé, a beiktatott elem fokozható. Ez az alapja a kényszergondolatoknak vagy cselekvéseknek, mert a kínos élmény indulati része újra és újra próbál a tudatba jutni - ezért a beiktatott semleges elemeket növelni kel l= hosszú elszigetelő lánc = kényszerképzetek, cselekvések egész ceremóniarendszerét kell alkalmaznia => kényszer neurózis

Az elhárítás alacsony színvonalú módja, az énfejlődés és az ösztönfejlődés alacsony fokának felel meg. Ha domináns elhárító mód, veszélyes.

JELLEMZŐI: teljesítményromlás, elhidegülés, szociabilitás ¯ , empátia hiánya

4) ANNULLÁCIÓ

LÉNYEGE: meg nem történtté tevés. Egy gesztussal v. egy gondolattal megsemmisíteni valamit, ami megtörtént. Utólag eltörölni valamit, mintha sohasem játszódott volna le.

Ez feltételezi, hogy a történések visszafordíthatók, a jelen visszahat a múltra és a való világ felett hatalmunk van, mágikus gondolatokkal megváltoztathatók ahogy mi szeretnénk.

Fontos a szándék amely áthidalhatja a teret és visszafordíthatja az időt. Ugyanez a valóságfelettiség jellemzi. A szürrealizmusra is csakhogy itt a tudásfolyamat áttételesen ábrázolódik.

KORAI elhárító mechanizmus, főleg kisgyermekekre jellemző

VESZÉLYES JELLEMZŐK: infantilis szemlélet, önkényes, fegyelmezetlen magatartás

A feszültségcsökkenésnek súlyos ára van: alkalmazkodási nehézség, valóságidegen kényszeres vonások

5) PROJEKCIÓ

LÉNYEGE: a személy saját érzelmeit, indulatait, vágyait másnak tulajdonítja.

Kiveti magából a kínos érzést, úgy hogy a külvilágban fedezi fel, ez megvédi tudatát annak impulzusaitól.

ALACSONYSZINTŰ, LEGEGYSZERŰBB, ELSŐ elhárító mechanizmus

Projekció található a természeti népeknél az animizmusban, de Piaget ugyanezt a mitológiai pszichikus vonást gyermekeknél is megtalálta. A felnőtt babonáiban szintén megtalálható a projekciós elhárítás.

a) Az egyén a külvilágot saját érzelmeihez, vágyaihoz igazítja, a történéseket önmagára vonatkoztatva értelmezi. Néha úgy látja, környezete elismeri, megbecsüli, néha pedig hogy méltatlanul bánnak vele, üldözik stb.

A projekció nem új fogalom, Baldwin 100 évvel ezelőtt (gyerekpsz, empirista iskola képviselője) úgy gondolta, hogy az ember nem születik az én és nem-én különválasztásának képességével, ehhez a cirkuláris reakció szükséges Lényege: a gyermek én-élmény nélkül tud önmagáról mintázni egy másik személy közvetítésével Ebben látta Baldwin az én-fejlődés projektív szakaszát.

A projekció lényege az EXTERNALIZÁCIÓ = belőlem származó külvilági indulat, az intrapszichikus mintának külső valóságként való megjelenítése

A pszichiátriába a fogalmat Freud vezette be, felfogásában a lelki élet ökonómiájának a mechanizmusa.

Az elhárító mechanizmusnak kezdetleges, noha általános és változatos formája. Kezdetleges egyrészt, mert nagyon korán jelenik meg, másrészt mert az alkalmazkodás nagyon primitív módja: tehermentesít bizonyos indulatoktól, mert a másikra ruházom azt, ami engem feszít. Az ára: átszínezem a valóságot. NEM AZ ÉN TUDATOM TÜKRÖZI A KÜLVILÁGOT, HANEM A KÜLVILÁG AZ ÉN TUDATOMAT.

Alapvető elhárítási mód a paranoiában amelynek alapja az elfojtott homoszexuális vágy.

A projekció gyakoribb változata:

b) infantilis v. reciprok projekció. Örömelv vezérli, mindent beépít a képzeletébe, ami kellemes = introjekció, de ami kínos azt a külvilágnak tulajdonítja= projektálja. (Pl. “rossz osztályzatot kaptam” “a tanító néni haragszik rám”.= komplementer projekció)

A projekció 3. változata:

c) indulatáttétel a beteg az orvosban, a tanuló a tanárban stb. apjának tulajdonságait fedezi fel- akire az indulatait átviszi, annak olyan vonásokat is tulajdonít, amely annak a személynek voltak a tulajdonságai akihez az eredeti indulat fűződik.

6) REAKCIÓKÉPZŐDÉS

LÉNYEGE: az indulati feszültség szabályozása oly módon hogy az egyén az elhárított indulattal ellentétes irányú szokást alakít ki. Pl. kisgyermek az exhibiciós ösztöneit a külvilág tiltásának következményeként úgy hárítja, hogy az ellentétes irányú reakciót követi, szemérmes lesz.

Pl. felnőttkorban a férfias aktivitás a passzív, feminin alárendelődési attitűd elhárításából alakul ki.

Pl. apostoli türelem az agresszív beállítottság ellensúlyozását szolgálja, Pl. Don Juan

ALACSONYSZINTŰ elhárító mechanizmus. Mert a viselkedés rigid, helyzetekhez nem alkalmazkodik, a körülményektől független, egyfajta módon, irreálisan nyilvánul meg (pl. az előbb említett szemérmesség.)

Megmenti ugyan az ént az elfojtott indulatoktól, de merevségével veszélybe is sodorhatja. Az alkalmazkodás szempontjából jobb (mert rugalmas) a kompenzáció amely ugyancsak ellensúlyként jön létre.

A képzett reakció a viselkedés során megerősödik, tartós tulajdonsággá válhat

JELLEMZŐI :teljesítőképesség ­ , jó munkaerő, de nehezen köt kompromisszumot, tolerancia hiány.

7) AZONOSÍTÁS

Á feszültségszabályozás komplex mechanizmusa. Sokféle elkülöníthető, és a pszichopatológiában önálló jelenségként leírt folyamatból tevődik össze.

A személyiség alakításában döntő jelentőségű, a differenciált alkalmazkodásnak alapja.

A viselkedés szintjén a mintakövetésben nyilvánul meg. A személy átveszi mások tulajdonságait, ítéleteit => normaképzés.

Mint külső minta követése, utánzás de úgy veszi át, mintha ez a viselkedés saját, mindig fennálló adottsága lenne = hasonulás.

A folyamat alapja érzelem, szeretet v. gyűlölet Freud szerint ambivalensen – ezt az ellentmondást oldja fel a hasonulással — végül azonosul a mintával.

A pedagógiai hatások jellegzetesebb útja az azonosítás: indulati kötődés a pedagógushoz, viselkedésének követése, amíg belső meggyőződésévé válik. Ez az útja a társas hatásoknak is.

AZ ÁTVETT MEGHALADJA AZ UTÁNZOTTAT NEMCSAK TARTÓSSÁGA, HANEM KITERJEDÉSE RÉVÉN IS.

Az azonosítás állandó folyamat, mindenkire érvényes, De vannak, akiknél a feszültségcsökkentés fő útja. Viselkedésük fegyelmezett, plasztikus,- jó teljesítmény, veszélye: befolyásolhatóak “megdarálhatóak” ÉS vannak, akiknél az azonosítási készség eltorzul: antiszociális személyek /ellenazonosítás

 

8) KOMPENZÁCIÓ

A meghatározás Adlertől ered - az individuálpszichológia megteremtőjétől.

Freud LÉNYEGE: egy hátrányos helyzet kiegyenlítése más tulajdonsággal pl. testi hiba kisebbségi érzésének elhárítása magas értelmi teljesítményekkel.

Pl. alacsony termet => hatalmi helyzettel.

A kompenzáció nagy jelentőségű, teljesítményfokozó mechanizmus.

Veszélye: irrealitás, túlbecsüli saját erejét, megoldhatatlan feladatokat vállal.

Ennél rosszabb, ha nem teljesítményben történik a kompenzáció hanem képzeletben/ túlburjánzó fantázia, paradox hangulat.