Feszültség szabályozás útjai: az elhárító mechanizmusok

Freud által rendszerezett, de a leánya publikálta.

Az elhárítás fogalma, a Freud-féle személyiségmodellből ered. A lelki élet 3 rendszere: ösztönén én felettes én.

ß ß ß

Ösztönös-indulati feszültségek funkciója:a feszültség a szabályozást ve-

Veleszületett v. a helyzetből elhárítása zérlő tilalmi rndsz

Adódó ösztönös törekvések fékező-szabályzó műk-s cenzúra

Indulatok, vágyak a környezet tanítja, kény- a külvilág köve-

szeríti az E-t, hogy fékezze telményeinek

feltételekhez kösse, késleltesse -szokás

szükségletei kielégítését -illem

-morál képv-je

lelkiismeret

A környezeti előírások, szabályok, tilalmak összeütközhetnek a vágyakkal, indulatokkal----amelyek veszélyeztetik a személyiség homeostasisát----ezért ezeket a vágyakat, indulatokat EL KELL HÁRÍTANI!!

A szabályozás tehát a biopszichikus homeostasis védelme a személyiség egyensúlyát veszélyeztető indulatokkal szemben.

A szabályozó működés = elhárítás-kiterjed vágyakra, az ezekkel kapcsolatos emlékekre, cselekvésekre, indulatokra stb minden olyan kínos dologra, amely súlyos konfliktusba sodorná az egyént. Ezek tudattalanná tevésével csökken a kínos érzés feszültsége, DE sokx az elhárítás még súlyosabb feszültséghez vezet, mert az elhárított kerülő úton visszatérhet (neurotikus tünetek, pszichózis) az alkalmazkodás szempontjából, nagy árat fizetünk a feszültségcsökkentésért pl. a regresszió a teljesítménynek, az egész szem-gnek a színvonalcsökkentésével jár, a projekciónál a valóság torzul kevésbé:szenzitivitás, súlyosabb:téveseszme, az elfojtás felejtéssel jár

A reakcióképződés elősegíti ugyan a szem-g építését, de a kialakuló jellemvonás merev.

Az elhárítás nem pszichopatológiai folyamat, a normális lelki életre is jellemző, u.ú. ahogy pszichés tünet is lehet. Igaz, az elhárítás minden módját alkalmazzuk, mégis vannak preferált, elsődlegesen ránk jellemző elhárító módok.

Az elhárító mechanizmusok fejlődési csoportokba oszthatók, és a preferált elhárítási mód meghatározásával a személyiséget jellegzetes fejlődési és működési dimenziójában bonthatjuk ki.

Az elhárító mech-k a külvilághoz való alkalmazkodást segítik azáltal, hogy az alkalmazkodást megnehezítő indulati telítettséget csökkenti, a cselekvést, a megismerést, a gondolkodást veszélyeztető feszültséget feloldja.

1) AZ ELFOJTÁS

LÉNYEGE: elfelejtjük/kiszorítjuk a tudatból a kínos feszültségre utaló képi és verbális tartalmat, és az ehhez kapcsolódó vágyak tudását is-DE nem a vágyat!

3 szakasza: elfelejtés- a folyamat progresszív

viszolygás- az elhárítandó tartalmak(-) értékelése, említésükkor

undor, szégyen, sajátjává teszi a külső tilalmat

az elfojtott tilalom visszajár- álom , tévcselekedetek, tünetek

Az elfojtás KÉSŐI elhárítási mód, konfliktusmentes esetben jól működik, de konfliktus esetén, feszültségtűrő képessége alacsony, ráadásul a felejtés általános lesz a személyiség beszűkül. Az elhárított anyag egyre intenzívebben próbál kerülő úton visszajutni a tudatba ezért fokozni kell az elhárítást, amely egyre nagyobb énerőt követel, ezért az én fokozott hangsúlyt kap. (külvilág ¯ )

Jell: hisztériás személyiség

2) REGRESSZIÓ

LÉNYEGE: visszaesés egy alacsonyabb, a fejlődésben már túlhaladott szintre.

Az elhárítás igen KORAI módja. Miért csökkenti a feszültséget?

Mert az alacsonyabb szint alacsonyabb alkalmazkodási erőfeszítést, kisebb felelősséget kiván. Sőt olyan vágyak is teljesülhetnek, amelyek a már elért magasabb fejlődési szint követelményeivel ellentétben van.

JELL: organikus pszichoszindrómák------------------- irreverzibilis

Pszichózis----------------------------------ritkán de lehet reverzibilis

Neurózis---------------------------------------------reverzibilis

Normál személyiség--------orgazmuskészség¯ , infantilis örömszerzés

Csak akkor beszélhetünk szorongást csökkentő mech-ról ha a folyamat reverzibilis.

TÍPUSAI: részösztönök terén megnyilvánuló regresszió

Tárgykapcsolati - “ –

Ez utóbbit Szondi úgy jellemzi hogy “ingyen anyamellre vágynak” = a másik felelősségére éljenek, anyaként gondoskodjon róluk társuk, ellássa, feltétel nélkül szeresse.-parazita állapot. NEM SPECIFIKUS elhárító forma, minden kóros történésben kimutatható. Regressziós elhárítás megnyilvánulásai: személyes elhanyagoltság, teljesítmény¯ Érdeklődés ¯ , felelősség ¯ , énközpontúság

3) IZOLÁCIÓ

LÉNYEGE:az asszociációs összefüggéseket a személy kikapcsolja ill. megszakítja, így egy kínos gondolatot, gesztust, viselkedésmódot elszigetel annak indulati hátterétől vagy olyan összefüggéseitől, amelyek eredeti formában a tudatba hoznák.

Pl.főnököm halála/ a fantázia és az indulat különválasztása—a tartalom indulatmentes az indulat pedig tartalom nélkül nyilvánul meg.

Az elszigetelésnél az egyén beiktat vmi semlegeset vagy értelmetlent az indulat és tartalom közé, a beiktatott elem fokozható. Ez az alapja a kényszergondolatoknak vagy cselekvéseknek, mert a kínos élmény indulati része újra és újra próbál a tudatba jutni- ezért a beiktatott semleges elemeket növelni kell= hosszú elszigetelő lánc= kényszerképzetek, cselekvések egész ceremóniarendszerét kell alkalmaznia/ kényszer neurózis

Az elhárítás alacsony színvonalú módja, az énfejlődés és az ösztönfejlődés alacsony fokának felel meg. Ha domináns elhárító mód , veszélyes.

JELL: teljesítményromlás, elhidegülés, szociabilitás ¯ , empátia hiánya

4) ANNULLÁCIÓ

LÉNYEGE: meg nem történtté tevés. Egy gesztussal v.egy gondolattal megsemmisíteni vmit ami megtörtént. Utólag eltörölni vmit, mintha sohasem játszódott volna le.

Ez feltételezi hogy a történések visszafordíthatók, a jelen visszahat a múltra és a való világ felett hatalmunk van, mágikus gondolatokkal megváltoztathatók ahogy mi szeretnénk.

Fontos a szándék amely áthidalhatja a teret és visszafordíthatja az időt. U.ez a valóságfelettiség jell. A szürrealizmusra is csakhogy itt a tudásfolyamat áttételesen ábrázolódik.

KORAI elhárító mechanizmus, főleg kisgyermekekre jellemző

VESZÉLYES . JELL: infantilis szemlélet, önkényes, fegyelmezetlen magatartás

A feszültségcsökkenésnek súlyos ára van: alkalmazkodási nehézség, valóságidegen kényszeres vonások

5) PROJEKCIÓ

LÉNYEGE: a személy saját érzelmeit, indulatait, vágyait másnak tulajdonítja.

Kiveti magából a kínos érzést, úgy hogy a külvilágban fedezi fel, ez megvédi tudatát annak impulzusaitól.

ALACSONYSZINTŰ, LEGEGYSZERŰBB, ELSŐ elh. mech.

Projekció található a természeti népeknél az animizmusban, de Piaget u.ezt a mitológiai pszichikus vonást gyermekeknél is megtalálta. A felnőtt babonáiban szintén megtalálható a projekciós elhárítás.

a)Az egyén a külvilágot saját érzelmeihez, vágyaihoz igazítja, a történéseket önmagára vonatkoztatva értelmezi. Néha úgy látja környezete elismeri, megbecsüli, néha pedig hogy méltatlanul bánnak vele, üldözik stb.

A projekció nem új fogalom, Baldwin 100 évvel ezelőtt(gy.p, empírista iskola képviselője) úgy gondolta, hogy az ember nem születik az én és nem-én különválasztásának képességével, ehhez a cirkuláris reakció szükséges Lényege: a gyermek én-élmény nélkül tud önmagáról mintázni egy másik személy közvetítésével Ebben látta Baldwin az én-fejlődés projektív szakaszát.

A projekció lényege az EXTERNALIZÁCIÓ= belőlem származó külvilági I

az intrapszichikus mintának külső I-ként való megjelenítése

A pszichiátriába a fogalmat Freud vezette be, felfogásában a lelki élet ökonómiájának a mechanizmusa.

Az elhárító mech-nak kezdetleges noha általános és változatos formája. Kezdetleges egyrészt mert nagyon korán jelenik meg, másrészt mert az alkalmazkodás nagyon primitív módja: tehermentesít bizonyos indulatoktól mert a másikra ruházom azt, ami engem feszít. Az ára: átszínezem a valóságot. NEM AZ ÉN TUDATOM TÜKRÖZI A KÜLVILÁGOT, HANEM A KÜLVILÁG AZ ÉN TUDATOMAT.

Alapvető elhárítási mód a paranoiában amelynek alapja az elfojtott homoszexuális vágy.

A projekció gyakoribb változata: b) infantilis v. reciprok projekció. Örömelv vezérli, mindent beépít a képzeletébe ami kellemes=intojekció, de ami kínos azt a külvilágnak tulajdonítja= projektálja. Pl.”rossz osztályzatot kaptam” “ a tanító néni haragszik rám”.= komplementer projekció

A projekció 3. változata: c) indulatáttétel a beteg az orvosban, a tanuló a tanárban stb. apjának tulajdonságait fedezi fel- akire az indulatait átviszi, annak olyan vonásokat is tulajdonít, amely annak a személynek voltak a tulajdonságai akihez az eredeti indulat fűződik.

6) REAKCIÓKÉPZŐDÉS

LÉNYEGE: az indulati feszültség szabályozása oly módon hogy az egyén az elhárított indulattal ellentétes irányú szokást alakít ki. Pl. kisgyermek az exhibíciós ösztöneit a külvilág tiltásának következményeként úgy hárítja, hogy az ellentétes irányú reakciót követi, szemérmes lesz.

Pl. felnőttkorban a férfias aktivitás a passzív, feminin alárendelődési attitüd elhárításából alakul ki.

Pl. apostoli türelem az agresszív beállítottság ellensúlyozását szolgálja

Pl.Don Huan

ALACSONYSZINTŰ elh. mech. Mert a viselkedés rigid, helyzetekhez nem alkalmazkodik, a körülményektől független, egyfajta módon, irreálisan nyilvánul meg pl. az előbb említett szemérmesség

Megmenti ugyan az ént az elfojtott indulatoktól, de merevségével veszélybe is sodorhatja. Az alkalmazkodás szempontjából jobb( mert rugalmas) a kompenzáció amely ugyancsak ellensúlyként jön létre.

A képzett reakció a viselkedés során megerősödik, tartós tulajdonsággá válhat

JELL:teljesítőképesség ­ , jó munkaerő, de nehezen köt kompromisszumot, tolerancia hiány.

7)AZONOSÍTÁS

Á feszültségszabályozás komplex mechanizmusa. Sokféle elkülöníthető, és a pszichopatológiában önálló jelenségként leírt folyamatból tevődik össze.

A személyiség alakításában döntő jelentőségű , a differenciált alkalmazkodásnak alapja.

A viselkedés szintjén a mintakövetésben nyilvánul meg. A személy átveszi mások tulajdonságait, itéleteit-------normaképzés.

Mint külső minta követése, utánzás de úgy veszi át, mintha ez a viselkedés saját, mindig fennálló adottsága lenne= hasonulás.

A folyamat alapja érzelem, szeretet v. gyűlölet Freud szerint ambivalensen –ezt az ellentmondást oldja fel a hasonulással—végül azonosul a mintával.

A pedagógiai hatások jellegzetesebb útja az azonosítás: indulati kötődés a ped-hoz viselkedésének követése amíg belső meggyőződésévé válik. Ez az útja a társas hatásoknak is.

AZ ÁTVETT MEGHALADJA AZ UTÁNZOTTAT NEMCSAK TARTÓSSÁGA, HANEM KITERJEDÉSE RÉVÉN IS Az azonosítás állandó folyamat, mindenkire érvényes, De vannak akiknél a feszültségcsökkentés fő útja. Viselkedésük fegyelmezett, plasztikus,- jó teljesítmény, veszélye:befolyásolhatóak “megdarálhatóak” ÉS vannak akiknél az azonosítási készség eltorzul:antiszociális személyek /ellenazonosítás

 

8) KOMPENZÁCIÓ

A meghatározás Adlertől ered- az individuálpszichológia megteremtőjétől.

Freud0 LÉNYEGE: egy hátrányos helyzet kiegyenlítése más tulajdonsággal pl. testi hiba kisebbségi érzésének elhárítása magas értelmi teljesítményekkel.

Pl. alacsony termet---hatalmi helyzettel.

A kompenzáció nagy jelentőségű, teljesítményfokozó mechanizmus.

Veszélye: irrealitás, túlbecsüli saját erejét, megoldhatatlan feladatokat vállal.

Ennél rosszabb ha nem teljesítményben történik a kompenzáció hanem képzeletben/ túlburjánzó fantázia, paradox hangulat.