Kulcsár Zsuzsanna: A latencia- és serdülőkori személyiségalakulás mint a korai énfejlődési minta ismétlődése
Bevezető:
-
ortogenetikus elv a fejlődésben: a fejl. a viszonylagos globalitástól a fokozódó differenciáció, artikuláció és hierarchikus integráció felé halad
– Blos és Josselson: korai fejlődési szakaszok rekapitulálódása; analóg fejl.stádiumok ismétlődnek a latencia- és serdülőkorban
– pl.: korai felettes-én alakulása és adoleszcenskori énideál-képzés; továbbá mind az ödipális kor, mind a serdülőkor élményei nehezen felidézhetők (elfojtás)
– Josselson: latencia-és serdülőkorban megismétlődnek a szeparációs-individuációs foly-ok (ld.Mahler)
LATENCIA
A “gyakorlási” fázis ismétlődése a latenciakorban
– motoros képességek jelentős fejlődése
– vesztibul
áris ingerkeresés (pl.csúszda, lefelé lógás a mászókán)
►Eysenck JEPI és JEPQ erre is rákérdez
– hiperaktivitás (latenciakor jellegzetes patológiája)
► a figyelemzavarnak egyszerre oka és következménye
Kisiskoláskor (latencia, preadoleszcens) legfőbb kognitív és személyiségjellemzői
– Piaget: konkrét műveletek szakasza (szisztematikus gondolkodás, csoportosítás, a műveletek koherens egésszé szervezése)
–
Wilber: szabály/szerep gondolkodás (rule/role mind) – Kohlberg: konvencionális morál szakasza
– Loevinger: konformista és lelkiismeretes konformista szakasz
– Erikson: feladatcentrikusság korszaka, a hozzáértés igénye dominál
– merev kontrollfunkciók, a szabályok abszolutizálása
– “Tanító néni, ma azt kell csinálnunk, amit akarunk?” (Erikson nyomán)
Viselkedéses aktivitásfokozódás Spear és Brake patkánykísérletei
– hiperaktivitás
– komplex tanulás gyengébb
– túltanult, sztereotip válaszok kivitelezésében sikeresebbek
– rugalmasság a játékban uakkor merevség a “komoly” területeken (iskola)
– katekolaminerg rendszer átmeneti hiposzenzitivitása + dopaminerg autoreceptorok érése a mezolimbikus területeken (ez összefügg a nemi éréssel is)
SERDÜLŐKOR
Az adoleszcens újraközeledési krízis
– ambivalencia a szülőkkel és más tekintélyszemélyekkel kapcsolatban
– vágy az önállóságra+a szimbiotikus egység visszaállítására
– felettes-én szigora elleni lázadás
– szülő mindenhatóságába vetett hit feladása
– gyászreakció
– leválás a szülőkről (dekatexis) → grandiozitás(énfelnagyítás), normál nárcizmus
– befelé fordulás, önmegfigyelő ego
– Wilber: formális - reflektív szakasz a gondolkodásban
– Piaget: formális-műveleti gondolkodás (absztrakció, következtetés)
– Loevinger, Kohlberg: individualisztikus szakasz
– mit jelent a nárcisztikus jelleg:
1. Élményeit, érzelmeit rendkívüliként, egyedülállóként éli meg
2. Sérthetetlennek érzi magát
3. Kapacitását határtalannak véli
– hasítás mechanizmusának feléledése
– Lapsley és Rice:
1. Képzelt nézőközönség: serdülő fantáziájában előre lejátsza várható találkozásait, szerepeit; ezzel anticipálja a partnerek reakcióit, egyben elhárítja a szeparáció negatív élményét
2. Személyes mítoszképzés: serdülő önmagát különleges, egyedi, rendkívüli lényként éli meg; ez könnyebbé teszi az elkötelezettségek vállalását és az értékek beépítését
DE!! A s-nek is szüksége van tükröző felnőtt (szülői) környezetre (nárcisztikus tüzelőanyagra). Ennek hiányában: nárcisztikus személyiségtorzulás veszélye (patológia).
Erikson
koncepciója: az adoleszcens krízis
– pszichoszociális öndefiníció kora; “szimultán elkötelezettségekre” szólít fel
– hivatásválasztás + intim kapcsolat – teremtés
– Vikár és Nemes: szülőktől való elszakadás igénye és feladata
– gyermekkor korlátlan lehetőségeinek elvesztése, beszűkülése
Regresszió és kreativitás
– súlyos identitáskrízisben regresszív megnyilvánulások
– reg. legmélyebb pontja az egyetlen lehetséges szilárd talaj az újraépítkezéshez
– kreatív, énteremtő funkció
►Auchter: “ az ember először akkor alkot, amikor létrehozza önmagát”
– adoleszcenskor veszteségélménye: lehetőségek beszűkülése + gyermekkor biztonságából való kiszakadás
– rájátszik a regresszióra, “Elég baj, hogy az emberek nem tudják, hogyan kell nyerni. Még nagyobb baj azonban, hogy nem tudják, hogyan kell veszíteni. Én elhatároztam, hogy ezt jól fogom csinálni.” (Erikson egyik páciense)
– “szadomazochiszikus kielégülés furcsa légköre”: önmaga feladása + társadalom elutasítása
– szülői támasz és biztonság feladása
– testi önállóság, önmaga érzése, a self próbálkozása: melegkerülés és hidegre edzés
– korábbi megküzdési stratégiák csődje: regresszió, szétesés, káosz
– káosz megélése és alkotás igénye közötti kapcsolat
DE!! Ennek feltétele a gyermekkori szeretetkapcsolat sikeres interiorizációja.
Vikár: Az ifjúkor válságai – “Az egyszer megélt szeretet légköre szükséges a kreativitáshoz – noha az elszakadás fájdalma kelti életre.”
20.zázadi ifjúságmozgalmak
– Prince: beatnik- és hippimozgalmak a beavatási szertartások spontán kialakult megjelenési formái
– negativizmus: az életből kiesett, nem vállal munkát, nem alapít családot
– misztikus élmény iránti érdeklődés – neotranszcendentaliás
▼
Alterált tudatállapot, melyben az ’én’ megélése radikálisan megváltozott, emellett módosul a tér- és időélmény, az epizód a személy életében különös jelentőséget hordoz, az extázis állapotával jár, a köznapi nyelvhasználat – az átélők szerint- alkalmatlan a leírására.
– pszichedelikus szerek használata (hasis, marihuána)
– regresszió segítségével alternatív (már meghaladott) megoldásokat eleveníthetünk fel
– misztikus leszállás: őskáosz (én és külvilág még nem különül el, nem differenciálódott a tér és az idő élménye, egyetlen megküzdési mód /pancea/: anyamell)
– pszichodinamika: a dolgok mélyén az egység van, ott minden jó, biztonságos, a megváltás titka az egyszerűsítés, minden intézmény megtagadása, végső soron pedig a szeretet
Regresszió és deautomatizáció
– hasonló dinamika a csúcsélmény (Maslow) és az ádámi élmény (úgy éled meg a világot, ahogyan az első ember a teremtés pillanatában) hátterében is
– reg.az énfunkciók deautomatizációjához vezet
– ezért a személy újra figyelmi energiákat invesztál a helyzetbe → kreatívan meglát olyat is, amit azelőtt figyelmen kívül hagytak az automatikus foly-ok
– kreatív ember a magától értetődőt is meg tudja kérdőjelezni
– kritikus élethelyzet emelkedettség-élménye: stressz-indukálta opiát-aktivitás
– Grastyán: 2féle munkamód
1. Automatikus: tanult visformák a bárt eredménnyel járnak;környezeti kihívások nem haladják meg a sz. problémamegoldó-kapacitását
2. Exploratív: frusztráció esetén jelenik meg, ha nincs kész válasz a helyzetre
– mai adoleszcens mozgalmak: önként felvállalt beavatási szerartás
CSAKHOGY!! “ nem tartalmazza a célnak, a felnőtt egzisztenciának egyértelmű és elfogadható képét.” (Van Gennep)
Struktúra és antistruktúra
– 2féle modell: strukturált és differenciált társd. vs. egyenlők strukturálatlan közössége
– krízis összeomlasztja a meglévő st
ruktúrát → átmeneti nyitottság mindenféle ideológiára