A psz.analízis legfőbb módszere: genetikus megközelítés => a jelenben megfigyelt lelki jelenségeket úgy magyarázza, hogy visszavezeti egy korábbira. Megmutatja, hogy a megelőző folyamat milyen mértékű és milyen külső v. belső hatások által alakult a jelenlegivé.

-psz.analízis korai időszakában: ödipális helyzetig (3-5 év közötti időszak) jutottak

-kutatások ma is folynak, hogy a megfigyelésekből minél koraibb lelki állapotra következtethessenek

Régebben két egymást kiegészítő elmélet alkotta viták tárgyát:

- klasszikus ödipális helyzet természete

- gyermekkori nemiség polimorf-perverz természete

Ma már több elmélet, amelyek gyakran cáfolják egymást (=regionális elképzelések, mert területileg is behatárolhatók, hogy ki mit vallott..)

-nézeteltérések okai: a kutatók más-más megfigyelési pontból indultak ki + eltérő kifejezéseket használtak

-regionális nézetek: London-Bécs-Budapest (nem azonos, inkább egybecsengő nézetek)

Általános nézet a gyermeki lélekről:

-a gyermeki szeretet nem ismer határokat (a gyermeki libidó mohó)

-birtoklásban kizárólagosságot igényel, amelyet csak a teljesség elégíthet ki

-nincs valóságos célja

-képtelen a teljes kielégülésre, ez a fő oka, hogy végül csalódnia kell =>szeretet helyén ellenséges attitűd megjelenése

-a szerelmi élet első szakaszaiban az ambivalencia az úr

(összefoglalva jell.: mértéktelenség, ellenségesség, általános elégedetlenség, tehetetlen mohóság, nyilvánvaló ambivalencia)

Londoniak nézete:

-a csecsemő lelki élete az első hetekben nárcisztikus jellegű

-az orális és kannibalisztikus késztetések az orális funkció, mint tárgykapcsolat voltaképpeni gyakorlása során alakulnak ki

-ez a fejlődés két forrásból táplálkozik:

1. külvilági behatás nélkül, spontán módon, kifelé forduló halálösztön megnyilvánulásaiként jelennek meg

2. kielégülés késleltetése. Ebben a helyzetben a gyermek traumatikus helyzetként éli meg a növekvő feszültséget, rákényszerül, hogy fokozatosan feladja nárcisztikus mindenhatóságának biztonságát. Tehetetlennek és erőtlennek érzi magát, mintha minden gondosz hatalomnak ki lenne szolgáltatva, mindenre gyűlölettel és agresszióval reagál. A rossz tárgyak rettegést ébresztenek benne, félni fog bosszújuktól. Az üldöztetéses érzések mellett megjelenik a bűntudat, amelyjelentősen fokozza az ambivalencia konfliktust.

-a "szeretet" mindkét fomája projekciós és introjekciós mechanizmusokkal dolgozik

Két lényeges törekvés:

-jó tárgyak rossz tárgyaktól való távoltartása, nehogy az utóbbiak lerombolják a jó és segítőkész tárgyakat

-saját szadisztikus késztetések hatásainak jóvátétele, valamint a rossz, és ezért meggyötört tárgyak jó tárgyakká változtatására irányuló törekvés

Bizonytalan nézetek a valóságvizsgálat kibontakozásával kapcsolatban:

-Riviere: "a léleknek ez a nárcisztikus világa teljesen autisztikus....elsősorban tárgyak nélküli"

-Glover: "még a csecsemők is rendelkeznek egyfajta valóságérzékkel"

Bécsiek bírálata: (Walder)

-az orálszadisztikus megnyilvánulások mindenütt jelen lennének?

-bírálja az introjekció és projekció pontatlan használatát

-zavaró, ahogy a londoniak a fantáziát és a valóságot (külső és lelki valóságot) leírják

-kételkedik abban, hogy a legkoraibb fejlődési áll-hoz tartozó élmények valaha felidézhetők lennének

Hogyan szerezhetünk megbízható adatokat a korai élményekről?

1. csecsemő közvetlen megfigyelése

2. csecsemőkori magatartás rekonstrukciója a felnőtt élet adatai alapján

Budapest (Bálint M., Bálint A., Hermann I):

-Freud és Ferenczi munkáiból indultak ki

-közös kiindulópont: az analitikus helyzet formális elemei sokkal inkább átviteli jelenségnek tekinthetők

-az analitikus helyzet biz. jellemzői a kezelés során újra megjelennek => az analízis folyamán a páciens megválik az addig alkalmazott elhárító mech-októl

Fő kérdéseik:

-az analitikus helyzet megfigyelhető, rendre visszatérő jellemzőiből mennyit vezethetnek vissza a kora csecsemőkori élményekre?

-e könnyen ellenőrizhető megfigyelésekből mennyiben következtethetnek a csecsemőkori lelki folyamatokra?

Következtetések alátámasztására anyaggyűjtés:

-Hermann Imre: összehasonlító lélektan (főemlősök vizsgálata)

-Bálint Alice: összehasonlító pedagógia

-Bálint Mihály: szexualitás elmélete

Eredmények, megfigyelések:

Bálint Mihály:

-analízis során a páciensek elvártak biz. primitív kielégüléseket az analitikustól. Ha nem kapták meg - dühös agresszió, szadisztikus fantáziák, majd bűntudat. Ha megkapták - mániás állapot kirobbanása, elmondhatatlan boldogság, tünetek

megszűntek amíg biztosra vették a kielégülést (DE: első komoly kielégületlenség - összeomlás, kétségbeesés, gyűlölet, majd megtorlástól való félelem)

-ezek a vágyak (pl.érintés, ajándékot kapjanak, tegeződés, látogatás analízisen kívül) fő két jellemzője:

1. kivétel nélkül tárgyra irányulnak

2. sosem lépik túl az ízelítőkéj szintjét - ez azt jelenti, hogy csak a külvilág, a környezet elégítheti ki ezeket, autoerotikus nárcisztikus kielégítésük nem elegendő. A kielégülés egyfajta csendes jóérzésként írható le, csendesen zajlik.

-az örökösen visszatérő reakciós formákat (ún. újrakezdés szakasza) a páciensek kora csecsemőkori állapotaikból hozzák magukkal

Bálint véleménye: az élet legkoraibb szakasza nem nárcisztikus. Tárgyakra irányul, de ez a korai tárgyviszonyulás passzív. Célja: "kell, hogy szeressenek és kielégítsenek a viszonzás minden kötelezettsége nélkül"

Hermann Imre eredményei:

-újrakezdés szakaszának magyarázata:

a. a főemlősök újszülöttei életük első hónapjait anyjuk testébe kapaszkodva töltik

b. az embercsecsemőt túlságosan korán választják el az anya testétől. Az embergyerekben fennmarad a vágy, hogy az anya-gyerek kettős egység részeként folytassa életét. Minthogy ezt a vágyát a valóság frusztrálja, számos ösztönös helyettesítő tünet fejlődik ki (pl. csecsemő alvó helyzete, számos reflex, szopás, kézerotika számos jelensége, általános késztetés, hogy fenyegetés esetén megkapaszkodjon vmiben)

-a gyermek részéről ez aktív viselkedés (pl a hétköznapi szóhasználattal ellentétben a gyereket nem szoptatják, hanem aktívan szopik)

H. I. szerint a megkapaszkodás rengeteg tárgykapcsolat közös eredője:

-az érintésre, símogatásra, cirógatásra irányuló késztetések gyengüléseképpen fejlődik ki a gyengédség

-az ezekhez kapcsolódó frusztrációk, melyeket regresszív megerősítés követ, előidézhetik a szadizmust

-a mazochisztikus hajlam is visszavezethető e primitív megkapaszkodásra

Bálint Alice kutatása:

-az anya-gyerek kapcsolat két résztvevője libidinózusan egyenértékű: az anya libidinálisan ugyanannyit ad és kap, mint a gyermek

-gyermekét egyszerre tekinti a saját teste részeként, ugyanakkor idegenként, ellenségként éli meg

-gyakran a fantáziákban, illetve a valóságban az anya azt tesz a gyerekével amit akar

A szeretet e primitív formáját a következő elv működteti: "ami nekem jó, az neked is jó". - nem észlel különbséget a saját és a tárgy érdekei között, tulajdonképpen azt feltételezi, hogy a partner vágyai azonosak a sajátjával

-e tárgykapcsolat másik jellemzője: paranoid érzékenység - minden a páciens körül forog, a legkisebb részletekből is messzemenő következtetéseket von le arra vonatkozóan, vajon szeretik-e

-minden ösztön végső célja a tárggyal való egyesülés, az én-tárgy azonosság visszaállítása. (ehhez a legvégső célhoz a felnőtt az orgazmusban jut a legközelebb)

 

Hármuk eredményének összefoglalása:

-az elsődleges, vagy primitív tárgyszeretet nagyon korán kell, hogy megjelenjen

-ez a szakasz a lelki fejlődés szükségszerű, elkerülhetetlen állomása. Valamennyi későbbi viszonyulás visszavezethető erre

-a tárgyhoz való viszonyulás e formája nem kötődik semmiféle erogén területhez. Önmagában áll, akárcsak a szeretet más formái, mint az autoerotizmus, a nárcizmus v. a tárgyszeret.

-az elsődleges tárgyviszonyulásnak a biológiai alapját az anya-gyerek ösztönös kölcsönös függősége adja, ugyanakkor a függés mellet egymásra is vannak hangolódva

-e bensőséges kapcsolat a mi civilizációnkban túl korán megszakad. Következménye többek között a megkapaszkodási törekvés, az általános elégedetlenség, kielégítetlen mohóság

-ha az ösztönös vágy időben kielégül, az átélt helyzet sosem lépi túl az ízelítőkéj szintjét, vagyis a csendes jóérzés élményét. A frusztráció viszont szélsőségesen heves reakciókat idéz elő

-A londoniak csak annak tulajdonítottak jelentőséget, ami hangosan, erélyesen v. hevesen jelentkezik, ami csendben történik, az lényegtelen volt számukra.

-A bécsiek észrevették ezt a hibát, de képtelenek voltak megmagyarázni e jelenségeket

A Bécs-London közötti nyelvzavart a nárcizmussal kapcsolatos előfeltevés okozta.

-ha elfogadjuk, akkor a csecsemő lelki életére jell. a születést követő korai időszakban:

-nem tud a külvilágról, nem is észleli azt,

-nincs szubjektív kapcsolata a tárgyakkal és személyekkel, így a külvilág iránti vágyak sem jelenhetnek meg,

-csak a szükségletek feszítését v. csillapodását éli meg, de ezeket még nem hozza kapcsolatba a külvilággal,

-mivel a gyerek nem észlel külső tárgyat, nem lehetnek libidinózus viszonyulásai

Két ellenvetés:

1. módszertani: a fogalom minden jellemzője negatív, a valós helyzetnek csak egy nagyon rövid szakaszáról ad leírást. Az elsődleges nárcizmus nem megfigyelhető tény, hanem előfeltevés.

2. a két állapot, amely legközelebb áll ehhez a felvetéshez a katatón és az újszülött állapot. De elmeorvosok gyakran mondják, hogy nincs teljesen válaszképtelen katatón.

Érvek:

-már Freud is azt mondta, hogy a tökéletes nárcizmus önmagában képtelenség, csak az anya-gyermek egységben lehetséges

-a nárcisztikus beállítódásnak függetlenítenie kellene az egyént a világtól, de ez az állapot csak nagyon ritkán érhető el

-a nárcisztikus embereket nagyon nehéz kielégíteni, semmi sem elég nekik

-a síró gyerek, ha felvesszük, abbahagyja a sírást - a sírás a testi közelség utáni vágy kifejeződése

-elsődleges nárcisztikus állapot tiszta formában, vagyis orális v. orálszadisztikus szeretet jelenségei nélkül sosem figyelhető meg. Az orálerotizmus voltaképpen az elsődleges tárgyszeretet egyik legfontosabb kifekeződési formája.