Bálint Mihály:

Az én fejlődésének korai állapotai.

Elsődleges tárgyszeretet

(referátum)

Bevezető

Budapesti Iskola

Törekvés a közvetlenebb biológiai összekapcsolásra - természettudományokkal való kapcsolatok döntő jelentősége. A budapesti iskola inkább a biologisztikus és a kauzális felfogás képviselője.

Szövegismertetés

Probléma: a pszichoanalízis korai időszakában az elméleti kutatómunka az ödipális helyzetig (3-5 éves kor) jutott. A vita tárgya két egymást kiegészítő elmélet volt:

??: Hogyan lehet a korábbi időszakot vizsgálni?

A dolgozat célja három egybecsengő, de nem azonos nézet (London, Bécs, Budapest) bemutatása. Az elméleti építmények különbségeinek visszavezetése a különböző nézőpontokra, vélekedésekre, eltérő kifejezések használatára. Minőségi különbségtétel.

A kérdés bemutatása

Freud: “A gyermeki szeretet nem ismer határokat; a birtoklásban kizárólagosságot igényel, amit nem elégíthet ki más, csak a teljesség. Van azonban egy másik jellemzője. Emellett nincs valóságos célja; képtelen a teljes kielégülésre, és ez a fő oka annak, hogy végül csalódnia kell, s a szeretet helyén ellenséges attitűd jelenik meg.” Innen a szemrehányás, hogy “az anya túl kevés tejet adott a gyereknek, és nem szoptatta elég sokáig. A modern civilizációs körülmények között ez sokszor valóban így lehet, de biztosan nem olyan gyakran, mint ahogyan az analízisek tanúskodnak róla. Úgy tűnik, ez a panasz inkább az általános gyermeki kielégületlenséget fejezi ki (…) mintha sosem szophattak volna elég sokáig. Ilyen mohó a gyermeki libidó. A szerelmi élet megjelenésének első szakaszaiban az ambivalencia a nyilvánvaló úr. (…) Az első libidó impulzusoknak megvan a maguk ereje, amelyek erősebbek minden későbbinél, sőt, azt mondhatnánk, össze sem mérhetőek bármilyen más erővel.”

Londoni magyarázat Joan Riviere bécsi előadása alapján:

  1. A csecsemő az elsődleges nárcizmus állapotába születik.
  2. A lélek legkorábbi fejlődési folyamata az orálszadisztikus késztetések és az azokat kísérő szorongások problémája. Az orális és kannibalisztikus késztetések az orális funkció, mint tárgykapcsolat voltaképpeni gyakorlása során alakulnak ki. A szadisztikus ösztönkésztetések két forrása:

      1. spontán, a kifelé forduló halálösztön megnyilvánulásaiként. (Főként az orális zónát veszik igénybe.)
      2. kielégülés késlekedése okán. Traumatikus helyzet. Elvész a nárcisztikus mindenhatóság biztonsága, erőtlenség és tehetetlenség érzete, kiszolgáltatottság.

  1. A valóságvizsgálat kialakulásának időszaka bizonytalan. A nárcisztikus világ egyfelől autisztikus, ugyanakkor a csecsemőre jellemző egyfajta valóságérzet. (A londoni szerzők egymásnak is ellentmondanak.)
  2. A csecsemő elsősorban az introjekció és a projekció segítségével küzd meg elsődleges tapasztalataival.

 

Bécsi bírálat Wälder írása alapján:

  1. Kétséges, hogy az orálszadisztikus eljárások mindenütt jelen lennének és olyan hevesek, mint a londoni elképzelések által leírtak. Így az ebből levont következtetések is kétségessé váltak
  2. Az introjekció és a projekció pontatlan, ortodoxtól eltérő, zavart keltő használata.
  3. A külső és lelki valóság zavaró módon történő leírása.
  4. Az emberi lélek legkoraibb fejlődési állomásaihoz tartózó élmények leírhatóságának kétségbevonása.

A londoni elmélet sok mindent megmagyaráz, de erősen kritizálható, a bécsi elmélet kevésbé cáfolható, de nem ad magyarázatot a kérdésekre.

Melyek az információ szerzés lehetséges módjai?

Az egyik a közvetlen megfigyelés, a másik a csecsemőkori magatartás rekonstrukciója felnőtt élet adatai alapján.

“Budapesti iskola” Hermann Imre – Bálint Alice – Bálint Mihály

Kiindulópont: az analitikus helyzet formális elemeit sokkal inkább átviteli jelenségnek tekintik, mint addig szokás volt, reménykedve abban, hogy ilyen módon értékes adatokat szerezhetnek pácienseik történetéről.

Bálint Mihály:

Az analitikus munka bizonyos mélysége után, a páciens elvár, követel bizonyos primitív kielégülést főként az analitikustól, de a környezetétől is. Ennek elmaradása frusztrációt => agressziót, szadisztikus fantáziák előtörését eredményezi. A vágyak kielégítése (pl.: fizikai kontaktus teremtése, keresztnéven szólítás, ajándék az analitikustól stb.) ellenben mániás állapotot robbant ki. A páciens nem akar mást csak a vágykielégülést újra és újra átélni. Amíg ezt biztosítottnak látja, addig kirobbanóan egészségesnek érzi magát. Ilyenkor emlékeztet valamilyen függőségi állapotra. A kielégítetlenség a boldog elragadtatottság összeomlásához vezet.

Ezek a vágyak kivétel nélkül tárgyra irányulnak (csak a külvilág elégítheti ki) és sosem lépik túl az ízelítőkéj szintjét (nehezen megfigyelhető, csendes lefolyású).

Ezeket az örökösen visszatérő reakciós formákat a páciensek kora csecsemőkori állapotaikból hozzák magukkal. A születést követő lelki élet legkoraibb szakasza nem nárcisztikus, passzív tárgyviszonyulás jellemzi. Célja: kell, hogy szeressenek és kielégítsenek, a viszonzás minden kötelezettsége nélkül. Ez minden erotikus késztetés végső célja. Ha kerülőútra kényszerül, akkor ennek egyik formája a nárcizmus (önszeretet) a másik az aktív tárgyszeretet (szeretem, hogy szeresen).

Hermann Imre

A testi érintés ösztönös vágyának kutatása. Elmélete két megfigyelésből indul ki:

  1. A főemlős újszülött életük első hónapjait anyjuk testébe kapaszkodva töltik.
  2. Az embercsecsemőt túl korán és erőszakosan választják el anyja testétől.

A gyermekben maradó vágy frusztrálja => helyettesítő tünetek fejlődnek ki: csecsemő alvó helyzete, számos reflex (Moro), szopás, kézerotika. Aktív viselkedés, akár tárgyra irányuló aktivitással.

Bálint Alice

Az anya libidinálisan ugyanannyit ad és kap, mint a gyermek; gyermekét a saját teste részeként, mégis mint idegent és ellenséget éli meg, ugyanúgy, ahogy a gyermek anyja testére tekint. Ami nekem jó, az neked is jó, azaz nem észlel különbséget a saját és a tárgy érdekei között. A tárgy ezen harmónián túlmutató igényei elviselhetetlenek és szorongáshoz vagy agresszióhoz vezetnek. Minden ösztön végső célja a tárggyal való egyesülés, az én-tárgy azonosság visszaállítása. Ehhez a felnőtt az orgazmusban jut legközelebb.

Összegzés

  1. Az elsődleges vagy primitív tárgyszeretetnek nagyon korán meg kell jelennie.
  2. Ez egy szükségszerű, elkerülhetetlen szakasz, melynek nyomai, maradványai minden későbbi szakaszban kimutathatóak.
  3. A tárgyakhoz való viszonyulásnak ez a formája nem kötődik semmiféle erogén területhez; nem orális, anális, genitális stb. szeretet, hanem valami önmagában álló, akárcsak a szeretet más formái, mint az autoerotizmus, a nárcizmus vagy a tárgyszeretet.
  4. Ennek az elsődleges tárgyviszonyulásnak a biológiai alapját az anya-gyemek ösztönös kölcsönös függőség adja.
  5. Ez a bensőséges kapcsolat a mi civilizációnkban túl korán megszakad => a gyermek általános elégedetlensége, kielégítetlensége.
  6. Az ösztönös vágy időbeli kielégülése sosem lépi túl az ízelítőkéj szintjét, a frusztráció viszont szélsőségesen heves reakciókat vált ki.

Az elsődleges nárcizmus elméletével szembeni ellenvetések.

  1. Az elsődleges nárcizmus elgondolásának minden jellemzője negatív és minden jellemzője mellett ott van a ”még nem” (még nem tud a külvilágról, még nincsenek a külvilág iránt vágyai, élményeit még nem hozza kapcsolatba a külvilággal). Az ilyen negatív fogalomról nehéz vitatkozni, mivel nincs megragadható tartalma. Ráadásul bármi, ami ellent mond a feltevésnek, már egy fejlődés eredménye, eredetileg ”még nem” volt ott. Az elsődleges nárcizmus nem megfigyelhető tény, hanem előfeltevés, amely extrapolációkra (múltbeli adatok alapján jövőbeni változóra vonatkozó becslés) épül. Freud: “az elsődleges nárcizmus olyan előfeltevés, mely közvetlen megfigyeléssel nehezebben megragadható, mint egy másikfejlődési szakaszból történő visszakövetkeztetéssel”.
  2. A két állapot, amely legközelebb áll ehhez a feltevéshez, az a katatón és az újszülött állapot. Nincs teljesen válaszképtelen katatón. A libidinózus környezeti hatásokra adott csecsemőkori reakciók vitathatatlanul kimutathatók az első hetekben. (Pető Endre)
  3. .