8.b A csecsemő és gondozója az attachment elmélet alapján

Kötődési mintázat és transzgenerációs (egyik generációról a másikra tevődik át) hatások

• A homeosztázis szabályozás bio-szociális mechanizmusa – a belső környezetet viszonylag közvetlenül befolyásolja a külső környezet. Az anya lényének van biológiai és szociális következménye is. Ha megbillenik az anya egyensúlya, abban a pillanatban a csecsemőé is.
• Az érzelmi kötődés kialakítása univerzális emberi szükséglet (Bowlby). A kötődési rendszer célja a biztonság tapasztalata, amely mindenekelőtt az érzelmi tapasztalat szabályozója (Sroufe).
• Külső és belső nézőpont – a biztonság

• célkiigazító figyelmi és viselkedéses rendszer
• önálló motivációs rendszer

• Korai kapcsolatok reciprotása

• kezdetben passzív – sírás
• közelség keresése, mosolygás, kapaszkodás
• simogatás, tartás, megnyugtatás

• egyedi kötődési mintázatok és a kötődés kialakulása meghatározott személyekhez
• kötődési viselkedés aktiválódása (viselkedési rendszer)

A kötődés kialakulása kötődési viselkedéseken keresztül valósul meg. Ha a gyermek nem mutat kötődési viselkedést, akkor még van kötődése. Illetve ha túl erős kötődési viselkedést mutat, az bizonytalanságra utal.

• A csecsemő megtanulja, hogy a gondozó jelenlétében az – egyébként saját megküzdési képességeit meghaladó – izgalmi szint nem vezet dezorganizációhoz.
• Anya segítsége – az ő dolga, hogy képessé tegye a gyermeket arra, hogy tudja modulálni fiziológiai izgalmi szintjét.
• Egyensúly a megnyugtatás és az ingerlés között.
• A fiziológiai arousal moduláció az anya-gyermek kötődés egyik legerősebb komponense. A túl gyakori és hosszú túlműködések organikus elváltozásokhoz vezethetnek (pl. limbikus rendszerben).

• Biztonságosan kötődő gyermek
• Saját aktivitás – a gyermek képes az arousal szintjét ő maga aktiválni. Ez a saját affektus szabályozás.

• Nem elérhető, elhanyagoló vagy bántalmazó szülő
• Krónikus hiperarousal (túl magas izgalmi szint)
• Helyreállítási képtelenség
• Szabályozási képtelenség (C típusúakat nem lehet megvigasztalni)

• Evolúciós funkció
• A közelség fenntartása az anyával a szeparáció ellenére
• A gyermek stratégiákat fejleszt ki a közelség fenntartására
• Stratégiák formálódása a kapcsolatok során
• Gondozó válasza (minőség, érzékenység)

• Egyre célirányosabb, tervszerűbb viselkedés alakul ki
• Ez a viselkedés láthatóan sajátos elvárásokon alapul
• Az anyával közös tapasztalatok az első év végére reprezentációs rendszerekbe szerveződnek (Bowlby, 1973)

• Nemcsak a kötődési személy és a szelf módszeres reprezentációját foglalja magába, hanem az affektus szabályozás stratégiáit is szervezi.
• Különböző kötődési mintázatokból kialakuló affektus szabályozó stratégiák, mint védekezési stratégiák

• a gondozóhoz való közelség és kontaktus maximalizálását teszi lehetővé

• ---

  A típus B típus

minimalizálja maximalizálja

• külső fenyegetésekre fókuszál

• elutasítás, inkonzisztens viselkedés, traumatizáló szülői gondoskodás

• a kötődési személlyel folytatott interakciók viszontagságaihoz kapcsolódik

Fókuszál a viselkedésre.

• kezelhetetlen affektusok vagy impulzusok elnyomására szolgál
• funkciója: védelem az elsöprő erőkkel és belső konfliktusokkal szemben

• a tudatosulás megakadályozása

Fókuszál az interakciókra.

• nehéz vagy megszakadó, következetlen gondozás intenzív affektusokat provokál
• a védekező válaszok gyakran a vágy és a harag intenzív érései miatt megjelenő reakciók
• a védekezések központi szerepe a személyiség szerveződésében és a tünetek kialakulásában van

• “idegen helyzet” rizikó csoporttal

• bántalmazó szülők gyermekei
• nem tudták őket besorolni a meglévő csoportba

• CC (nagyon C) – D csoport
• Dezorganizált, dezorientált viselkedés a szülő jelenlétében.
• Nemcsak olyan gyermekek csinálják, akik rizikócsoportba tartoznak.

• A és C csoportba tartozó gyermekek

• indirekt stratégia, szervezett védekezési rendszer

• D csoport

• viselkedési és figyelmi stratégia összeomlása

• Feltételezés: a gyermek inkább a szülőtől ijed meg és nem valami külső dologtól

• Evolúciós gyökerek

• menekülés a ragadozó elől, kötődés a védelmező személyhez
• biológiailag stabil kötődési viselkedési rendszerré fejlődött

• A kötődés elkerülhetetlenül egybeesik a félelem aktivációjával

• a csecsemő keresi a kötődési személyt, mint biztonságot

• Párhuzamosan jelenik meg két dolog a szülő részéről.

• a félelem feloldója - ezzel aktivál a kötődés, a gyermek odamegy az anyához
• a vészhelyzet forrása – szintén aktivál, de gátolja a kötődési viselkedést

• a kötődési rendszer egyszerre kerül aktiváció és gátlás alá (viselkedési rendszerek, menekülési rendszer)
• dezorganizált viselkedés logikus következmény
• a viselkedés a belső káoszt jeleníti meg

• bántalmazó szülők – direkt átvitel
• nem bántalmazó szülők – indirekt átvitel
• reprezentációs problémáról van szó
• predikciókat lehet tenni az egy éves kötődési viselkedésből a későbbi fejlődésre

• követéses vizsgálat
• szülőkkel készített interjú

• AAI – felnőtt kötődési interjú
• Prediktív értékű – amilyen neki volt, feltételezhetően ő is úgy fog viselkedni
• Megoldatlan trauma, veszteség

• Megoldatlan múltbeli traumák és azok reprezentációi a szülőkben
• Dezorganizált kötődési viselkedés a gyereknél rossz bánásmód vagy bántalmazás során
• Min keresztül érvényesül a hatás?

• interakciók természetes helyzetben (etetés, játék) – felvették, elemezték
• kódolási rendszer

• mozgás, karmolás, lopódzás, fogak

• ijedt vagy gátolt viselkedés

• félelemteli visszahúzódás a csecsemőtől, mintha veszélyforrás lenne

• disszociált viselkedések

• transzszerű állapot, aszimmetrikus vagy robotszerű mozgások

• erotizált viselkedések

• túlbuzgó cirógatások, csábító szavak, kifejezések, gesztusok kíséretében

• gyorsan múló, pillanatokig tartó mikrotörténések

• nehezen azonosítható, osztályozható viselkedések

• ijesztő/megijesztett egységek alá eső szülő-gyermek interakciók

• viselkedéses dezorganizáció

• eszkalálódó konfliktusok és félelem pozitív feedback “csomópontjai”
• önmagában patogén

1. a szociális és fizikai világ belső működési modellje
2. ASZ (attachment személy) működési modell
3. szelf működési modell

Enaktív : szenzoros-motoros reprezentáció (Brunner)

Interaktív reprezentáció: már magába foglalja az enaktívat

Bowlby: - 1 éves korra alakul ki

• ki-be kapcsoló rendszernek tartotta

Bretherton: folyamatos, csak különböző aktivációs szinten működik

• A szülő “mentális állapota” a kötődésre vonatkozóan
• Predikció a csecsemő kötődési minőségéhez
• Félig strukturált klinikai interjú – nem mélyinterjú, kérdéseket adunk
• Tartalomelemzés

1. Mondjanak 5-5 melléknevet a szülőkről, ami a korai kapcsolatot jellemzi!
2. Mondjanak emlékeket, amelyek alátámasztják a mellékneveket!
3. Közelebb álltak-e valamelyik szülőhöz? Miért?
4. Mit gondolnak, miért viselkedtek úgy a szüleik, ahogy?
5. A felidézett emlékek hogyan befolyásolták a személyiség alakulását?
6. Veszteségélmény: kórház, költözés, válás, halál
7. Milyen viszonyban van azzal, ahogyan nevelték őket a szüleik azzal, amilyen szülők ők?

Fontossági szempont:

1. az elbeszélés koherenciája (túl haragos, túl idealizál, túl hiányos)
2. prezentálás

• mód
• minőség (igaz/hamis)
• mennyiség (annyit, amennyit kell)

Minden maximasértés többlet információt hordoz magában.

• visszaemlékezni és reflektálni a korai élményekre, valamint bármilyen potenciálisan traumatikus élményre
• közben fenntartani a koherens diszkurzust

• F = biztonságos, autonóm (B csoport)
• Ds = figyelmen kívül hagyó, elutasító, elkerülő (A csoport)
• E = “elárasztott”, ambivalens (C csoport)
• u/d/d = megoldatlan, dezorganizált (D csoport)

F = biztonságos, autonóm

• tudja mi a sebezhető pontja
• a perspektívák nem keverednek össze
• új perspektívát vinni az életbe
• fontos, hogy nem történnek vele a dolgok, hanem csinálja

Ds = figyelmen kívül hagyó, elutasító

• kötődési kapcsolatok jelentésének a minimalizálására törekszik
• viselkedés szinten együttműködő
• nem emlékezik, bár erőfeszítést tesz
• kvalitatív szabálysértés: ellentmondások az interjúban

E = “elárasztott”

• túl izgatott
• konfúz az érzelmekkel kapcsolatban (nagy haragot mutatnak)
• sértenek módot és mennyiséget (a téma okozza a zavart)
• relevancia: nem arról beszél, amiről a kérdés szólt
• úgy beszél az interjú készítővel, mintha a szülőnek mondaná
• átvált gyerekes stílusra

D = dezorganizált

• potenciálisan traumatikus élmény
• széteső beszédmód
• időváltás: múlt/jelen
• hangerő váltás