Hermann Imre: Az ember ősi ösztönei (Magvető Kiadó Bp

Hermann Imre: Az ember ősi ösztönei (Magvető Kiadó Bp. 1984. 71.-134. )

A BTK könyvtárban több példány is található, száma: 150 H 63

A MEGKAPASZKODÁS ÖSZTÖNE ÉS AZ ELSZAKADÁSRA TÖREKVÉS

I. A MEGKAPASZKODÁS ÖSZTÖNE

Alverdes szerint a rágáson és nyelésen kívül a sajátos kapaszkodási reakció is ősi, öröklött ösztön, bár jelentőségéből sokat vesztett.

Barnes a majmok átkarolási ösztönéről, Heck a hajba való megkapaszkodás ősi ösztönéről beszél.

Moro leírja a róla elnevezett reflexet, amely a csecsemő életének első 3 hónapjában váltható ki. (fekvő gyermek vánkosára két kézzel ráütve karját enyhén behajlítva emeli, lábbal u.e.)

A fiatal csecsemő mozgásreflexében a természete átkarolási reflexre való utalás.

Megkapaszkodási reflex majmoknál

a, Eredeti jelentésmódok

A főemlősök minden rendjében megtalálható a belekapaszkodás az anyába.

(lemur: vízszintesen, hastájon, 3 hó után válik le.

Emberszabásúak: 3-6 hónapig az anya alsó részén lógnak, majd fokozatosan elhagyják a hastájat, az anya karjába, combjába kapaszkodnak, vagy lovagolnak)

Erőszakosan, 3 naposan elválasztott, laboratóriumi körülmények között nevel rézuszmajom egy éves koráig állandóan a rácsba kapaszkodott, még 2 évesen is visszatért heves indulati állapotban a rácsba való kapaszkodáshoz.

Mások megfigyelése: anyátlan majmok ruhadarabot szorítottak, vagy fétisként magukkal hordozzák.

B, Regressziós megnyilvánulások

A megkapaszkodás kiváltódik felnőtt majmokon is alvásban, veszély- és félelemhelyzetben, játékban.

Alvásban: mellére szorítja a nőstényt, vastag ágba kapaszkodik, átkarolja a gondozója testét egy ágyban való alváskor.

Nyílt vagy rejtett félelemben: a csimpánz emberrel ismerkedve-barátkozva nyalogat, megszagol, kísérletként felé üt, felmászik rá.

Játékban: hátán lovagol, csimpánzférj így viszi sétálni nejét.

C, A megkapaszkodás ösztönének pótló formája: bőrápolásos szolgálat (bolhászkodás)

Az állatok bőrfoszlányokat, bőrváladékot, szálkákat távolítanak el egymásról kézzel és esetleg szájba is veszik, megeszik.

A bőrápolásban az aktív és passzív szerepek cserélődnek.

A 4. hét végén az újszülött majom szőrzete különösen a fején erős hullásnak indul, az anya eltávolítja a szőrt és a papillákat szétrágja.

A bőrápolásos szolgálatban ez az egykori célszerű cselekedet ismétlődik.

Zuckerman szerint:

az anya bundáján való élettani keresgélésnek (mellbimbó, kapaszkodási hely) egyenes folytatása.

Nemi jellege is van (ano- genitális manipulációba megy át).

Közösségteremtő volta van.

A bőrápolásos szolgálat az anya-gyermek kapcsolatból ered.

D, A megkapaszkodás ösztöntermészete

Majmoknál egész életen át fellelhető, de denevéreknél, pókoknál, rákoknál is jelen van.

A megkapaszkodás ösztöne embernél

Az elszőrtelenedés, és a hátsó végtag fogóműködésének lecsökkenése ellehetetlenítette a kapaszkodást.

A, A csecsemők elhelyezése a természeti népeknél

szalagokkal erősítik az anya testéhez

karon viselik (nyugati kultúra, Egyiptom, Japán, Kína)

anyja csípőjén lovagol

háton cipelik(cigány, kurd, szerb, svéd, norvég, német)

tarkón, vállon (görög-római, ókori Asszíria)

A megkapaszkodás ösztönére utal a szudáni megfigyelés, ahol a csípőn hordott csecsemő az egyik emlőbe kapaszkodik. De általában a kulturákban ellene hatnak az ösztönnek. Ókínában nem szabadott 3 napos koráig felvenni a csecsemőt, az inkáknál sohasem vették karra, vagy m,ásutt a szopás idejére sem szabadították meg kötelékeitől.

B, Megkapaszkodás ösztöne az ősembernél

Sziklarajzokon imádkozó kéztartás.

C, A megkapaszkodás ösztöne az ókori Egyiptomban

A rajzok meztelen anyákat ábrázolnak kendővel a testükhöz csavart csecsemőjükkel, kartartásuk a kapaszkodásra utal.

A legfontosabb lélekrész az egyiptomiak számára: ka volt, melynek hieroglifája kettő, az ég felé nyúló kar képe.

Jelentése: adni, nyújtani, kapni, dolgozni, lenni, lény.

Az anyába kapaszkodás ka alakjában állandósul.

D, Neurológiai alapok

Feltételezhető, hogy a megkapaszkodás eredeti formájának ellehetetlenülésével együtt az ösztön elsorvad, elemésztődik.

Mégis jelen van most is. A csecsemő a tenyerébe helyezett ujjat olyan erővel fogja át, hogy felemelhető ezáltal, és függő helyzetben tartható.

6. hó körül eltűnik a kéz, valamivel később a láb fogóreflexe.

Agysérülteknél, öregkori gyengeelméjűségben újraéled. Prefrontális vagy kisagyi sérülés.

E, Helyettesítő jelenségek és regressziók

fogási készség a csecsemő alvásakor (a fül mellé helyezett hajlított kar, ökölbe zárt kézzel)

u.e. a kartartás az első lépésekkor

analízis során a paciens késztetése, hogy analitikusa kezét fogja

lefekvés előtt a gyermek kezét megfogni (anya-gyermek egység)

Az ujjszopás együtt jár a fogással. A kéz-száj egy összetartozó egységet alkot. Az ujjszopásban részt vevő ujj azonosul az anyával. A megkapaszkodásban az anya, mint ujj fogva tartása.

Leírják a csecsemő, ill. kisgyermek érdeklődését a haj iránt. A haj a megkapaszkodás passzív szerve. Egy kultúrában: Akinek a haját vágják nem nyúlhat élelemhez, nem adhatja szájába az ételt, gyermekké válik, a megkapaszkodás leküzdendő ösztönével. Anya –gyermek kettős egységére utal.

Az embernél is van bőrápolásos szolgálat. Yerkes szerint a csecsemő 1 éves korig élénken érdeklődik a bőrkinövések, sebek, stb. iránt.

Pszichopatológiai jelenségek: a megkapaszkodás erős akadályoztatása után.

mértéktelen kívánsága a gyermeknek, hogy hordozzák

egész életen át másba kapaszkodó, aki olyanokat keres, akik vezetik támogatják.

örök pártfogó, aki támogatásra szorulókat keres.

makacsság, elengedni nem akarás.

ingerült, vagy félelmi állapotban ceruza, fogorvosi szék karfájának szorítása. (Bocsánatkérés, esdeklés: összekulcsolt kéz, újraegyesülés.)

F, Regresszió neurotikus tünetekben

A megkapaszkodás ösztönének erősen eltorzult újraéledése. (Szédülés. Senkibe sem kapaszkodhat. Dadogás: a hangszalagok önmagukba kapaszkodása, majd traumatikus szétválása. Tériszony: jöjjön valaki, akibe belekapaszkodhat.)

II. Az elszakadásra törekvés

Az elszakadásra törekvést reakcióképződésként, a megkapaszkodás ösztönének elhárításaként, de egyszersmint a passzívan elviselt erőszakos elszakítás ismétléseként kell felfognunk.

A, Néhány regressziós megnyilvánulás

bőrápolásos szolgálat( anyától való elszakadás drámai ismétlése a bőrfoszlányok letépésekor)

körömrágás, körömtépdesés, körömszaggatás, var leszakítása, haj kihúzgálása (elszakítása történik valaminek, amely a testhez tartozik, szeretteinktől való elválás, az őket fogó kéztől való elszakadás).

Freud és Ferenczi: énünk arra törekszik, hogy az elszenvedett traumát, az elszakadást újra átélje, de már nem traumatikusan, kívülről rákényszerítetten, hanem saját akaratból.

B, A kéz csonkítása

Majmok között: elszakadásos fájdalomban az anyától, más családból származó majomnősténnyel való párosításkor és természetes helyzetben is megfigyelték.

Embernél: barlangok falán lévő sablonkéz ujja csonka volt, egy vagy több ujjperce is hiányzott.

Különböző kultúrákban: vallási rítusokkal, temetési szokásokkal vagy bűnhődésszertartásokkal függnek össze.

Elme- és idegkórtani anyag: Van Gough barátjával való összeveszés után vágta le a saját fület.

C, Haj és elszakadás

A bőrápolás elszakadásjáték is.

Különböző kultúrákban a hajvágást az elszakadással kapcsolják össze. (Németország: mindenszentekkor női hajfonat alakú süteményt sütnek.)

Összefoglalva: a megkapaszkodás ösztönét és csatlósát, az elszakadásra törekvést nem önálló tényezőként kell kezelni, hanem a libidó dinamikájába beágyazottan. A libidó részletösztönévé válik, csakúgy mint a fogásösztön, fogásreflex.

Végre kész vagyok! Ha el bírtad eddig olvasni, engedélyezz magadnak egy kis csokit! Jó tanulást! Melinda