Hermann Imre: Az ember ősi ösztönei (Magvető Kiadó Bp. 1984. 71.-134. )

A BTK könyvtárban több példány is található, száma: 150 H 63

 

A MEGKAPASZKODÁS ÖSZTÖNE ÉS AZ ELSZAKADÁSRA TÖREKVÉS

I. A MEGKAPASZKODÁS ÖSZTÖNE

Alverdes szerint a rágáson és nyelésen kívül a sajátos kapaszkodási reakció is ősi, öröklött ösztön, bár jelentőségéből sokat vesztett.

Barnes a majmok átkarolási ösztönéről, Heck a hajba való megkapaszkodás ősi ösztönéről beszél.

Moro leírja a róla elnevezett reflexet, amely a csecsemő életének első 3 hónapjában váltható ki. (fekvő gyermek vánkosára két kézzel ráütve karját enyhén behajlítva emeli, lábbal u.e.)

A fiatal csecsemő mozgásreflexében a természete átkarolási reflexre való utalás.

  1. Megkapaszkodási reflex majmoknál

a, Eredeti jelentésmódok

A főemlősök minden rendjében megtalálható a belekapaszkodás az anyába.

(lemur: vízszintesen, hastájon, 3 hó után válik le.

Emberszabásúak: 3-6 hónapig az anya alsó részén lógnak, majd fokozatosan elhagyják a hastájat, az anya karjába, combjába kapaszkodnak, vagy lovagolnak)

Erőszakosan, 3 naposan elválasztott, laboratóriumi körülmények között nevel rézuszmajom egy éves koráig állandóan a rácsba kapaszkodott, még 2 évesen is visszatért heves indulati állapotban a rácsba való kapaszkodáshoz.

Mások megfigyelése: anyátlan majmok ruhadarabot szorítottak, vagy fétisként magukkal hordozzák.

B, Regressziós megnyilvánulások

A megkapaszkodás kiváltódik felnőtt majmokon is alvásban, veszély- és félelemhelyzetben, játékban.

Alvásban: mellére szorítja a nőstényt, vastag ágba kapaszkodik, átkarolja a gondozója testét egy ágyban való alváskor.

Nyílt vagy rejtett félelemben: a csimpánz emberrel ismerkedve-barátkozva nyalogat, megszagol, kísérletként felé üt, felmászik rá.

Játékban: hátán lovagol, csimpánzférj így viszi sétálni nejét.

 

 

 

 

C, A megkapaszkodás ösztönének pótló formája: bőrápolásos szolgálat (bolhászkodás)

Az állatok bőrfoszlányokat, bőrváladékot, szálkákat távolítanak el egymásról kézzel és esetleg szájba is veszik, megeszik.

A bőrápolásban az aktív és passzív szerepek cserélődnek.

A 4. hét végén az újszülött majom szőrzete különösen a fején erős hullásnak indul, az anya eltávolítja a szőrt és a papillákat szétrágja.

A bőrápolásos szolgálatban ez az egykori célszerű cselekedet ismétlődik.

Zuckerman szerint:

A bőrápolásos szolgálat az anya-gyermek kapcsolatból ered.

D, A megkapaszkodás ösztöntermészete

Majmoknál egész életen át fellelhető, de denevéreknél, pókoknál, rákoknál is jelen van.

  1. A megkapaszkodás ösztöne embernél

Az elszőrtelenedés, és a hátsó végtag fogóműködésének lecsökkenése ellehetetlenítette a kapaszkodást.

A, A csecsemők elhelyezése a természeti népeknél

A megkapaszkodás ösztönére utal a szudáni megfigyelés, ahol a csípőn hordott csecsemő az egyik emlőbe kapaszkodik. De általában a kulturákban ellene hatnak az ösztönnek. Ókínában nem szabadott 3 napos koráig felvenni a csecsemőt, az inkáknál sohasem vették karra, vagy m,ásutt a szopás idejére sem szabadították meg kötelékeitől.

 

B, Megkapaszkodás ösztöne az ősembernél

Sziklarajzokon imádkozó kéztartás.

 

 

C, A megkapaszkodás ösztöne az ókori Egyiptomban

A rajzok meztelen anyákat ábrázolnak kendővel a testükhöz csavart csecsemőjükkel, kartartásuk a kapaszkodásra utal.

A legfontosabb lélekrész az egyiptomiak számára: ka volt, melynek hieroglifája kettő, az ég felé nyúló kar képe.

Jelentése: adni, nyújtani, kapni, dolgozni, lenni, lény.

Az anyába kapaszkodás ka alakjában állandósul.

D, Neurológiai alapok

Feltételezhető, hogy a megkapaszkodás eredeti formájának ellehetetlenülésével együtt az ösztön elsorvad, elemésztődik.

Mégis jelen van most is. A csecsemő a tenyerébe helyezett ujjat olyan erővel fogja át, hogy felemelhető ezáltal, és függő helyzetben tartható.

6. hó körül eltűnik a kéz, valamivel később a láb fogóreflexe.

Agysérülteknél, öregkori gyengeelméjűségben újraéled. Prefrontális vagy kisagyi sérülés.

E, Helyettesítő jelenségek és regressziók

Az ujjszopás együtt jár a fogással. A kéz-száj egy összetartozó egységet alkot. Az ujjszopásban részt vevő ujj azonosul az anyával. A megkapaszkodásban az anya, mint ujj fogva tartása.

Leírják a csecsemő, ill. kisgyermek érdeklődését a haj iránt. A haj a megkapaszkodás passzív szerve. Egy kultúrában: Akinek a haját vágják nem nyúlhat élelemhez, nem adhatja szájába az ételt, gyermekké válik, a megkapaszkodás leküzdendő ösztönével. Anya –gyermek kettős egységére utal.

Az embernél is van bőrápolásos szolgálat. Yerkes szerint a csecsemő 1 éves korig élénken érdeklődik a bőrkinövések, sebek, stb. iránt.

Pszichopatológiai jelenségek: a megkapaszkodás erős akadályoztatása után.

 

F, Regresszió neurotikus tünetekben

A megkapaszkodás ösztönének erősen eltorzult újraéledése. (Szédülés. Senkibe sem kapaszkodhat. Dadogás: a hangszalagok önmagukba kapaszkodása, majd traumatikus szétválása. Tériszony: jöjjön valaki, akibe belekapaszkodhat.)

II. Az elszakadásra törekvés

Az elszakadásra törekvést reakcióképződésként, a megkapaszkodás ösztönének elhárításaként, de egyszersmint a passzívan elviselt erőszakos elszakítás ismétléseként kell felfognunk.

A, Néhány regressziós megnyilvánulás

Freud és Ferenczi: énünk arra törekszik, hogy az elszenvedett traumát, az elszakadást újra átélje, de már nem traumatikusan, kívülről rákényszerítetten, hanem saját akaratból.

B, A kéz csonkítása

Majmok között: elszakadásos fájdalomban az anyától, más családból származó majomnősténnyel való párosításkor és természetes helyzetben is megfigyelték.

Embernél: barlangok falán lévő sablonkéz ujja csonka volt, egy vagy több ujjperce is hiányzott.

Különböző kultúrákban: vallási rítusokkal, temetési szokásokkal vagy bűnhődésszertartásokkal függnek össze.

Elme- és idegkórtani anyag: Van Gough barátjával való összeveszés után vágta le a saját fület.

C, Haj és elszakadás

A bőrápolás elszakadásjáték is.

Különböző kultúrákban a hajvágást az elszakadással kapcsolják össze. (Németország: mindenszentekkor női hajfonat alakú süteményt sütnek.)

Összefoglalva: a megkapaszkodás ösztönét és csatlósát, az elszakadásra törekvést nem önálló tényezőként kell kezelni, hanem a libidó dinamikájába beágyazottan. A libidó részletösztönévé válik, csakúgy mint a fogásösztön, fogásreflex.

Végre kész vagyok! Ha el bírtad eddig olvasni, engedélyezz magadnak egy kis csokit! Jó tanulást! Melinda