Jean Piaget: Hogyan jön létre a gyerek világképe?

Hogyan lehet ezt vizsgálni?

¨ Olyan beszélgetés, ami hasonlít egy interjúhoz, hagyják folyni, hogy kiderüljön, hogyan látja a gyerek a világot, de közben meghatározott témaköre van.

¨ Menete spontán követi a gyerek válaszát, de közben kikérdezés folyik, és tetten érhető az irányítottság is.

¨ A kinduló hipotézisek a gyerek által önként felvetett kérdésekből származnak

¨ A téma legtöbbször valóságos természeti, társadalmi, erkölcsi jelenségekre vonatkozik, amelyek a gyereket foglalkoztatták már, amelyre választ keresett, sőt magyarázatot is konstruált.

¨ Összegyűjtötték a gyerekek spontán kérdéseit. PL. “Ki csinálja a napot? Ki teszi fel a csillagot az égre?”

1. társadalmi tulajdon területe

Pl.:Kié a metro?

2. közszolgálat
3. társadalmi intézmények
4. pénz

¨ A világra vonatkozó ismereteket a gyerek analógiákon nyugvó önálló feltevésekben jeleníti meg. Ezek a magyarázó elvek akkor jelennek meg, amikor a gyerek ismeretei véget érnek. ® Cél: a nem tudás bizonytalanságának csökkentése.

¨ A saját cselekvés mintájára képzeli el a történéseket® az élmény modellre épít.

A magyrázó elvek invariánsak és gondolati konstruktumok. A magyarázatoknak fontos eleme a saját tapasztalat és az analógiás gondolkodás.

animizmus(megelevenítés): A kezdetleges gondolkodás magyarázó elve, amely minden létezőnek életet tulajdonít: “Sírnak a fák.”

artificializmus(mesterségesen előállított): az így gondolkodó gyerek szerint mindent, ami létezik, az emberi technikához hasonló módon készítettek. A tejes artificializmus

antropomorfizmus: a természet jelenségeinek és képzeletbeli lényeknek emberi alakkal és tulajdonságokkal való felruházása.

intencionalizmus: az az elv, hogy a cselekedeteket céljuk, nem pedig hatásuk szerint kell megítélni. Minden lelki folyamat célra irányulását valló tanítás.

finalizmus: cél-okság: “Azért esik az eső, hogy felvehessem a szép, új gumicsizmámat.”

gyermeki realizmus: álom=belső valóság, de olyan mintha külső lenne® pszichikus ekvivalencia.

kognitív egocentrizmus: Peti tesói Anna és Éva. Annának hány tesója van? Egy, Éva.

akkomodáció: az adaptáció egyik funkciója, ebben az esetben a szervezet idomul a helyzethez, a világról alkotott sémát az új helyzetnek megfelelően alakítják át. A szervezet a külvilági mintát követi, ehhez igazítja a cselekvést. Minden mintakövetés elsősorban akkomodáció.

asszimiláció (hasonítás): egyidejűleg pszichológiai és fiziológiai folyamat. A szervezet a külvilágból merített anyagot, információt beépíti meglevő ismeretrendszerébe; ezzel befogadja, megőrzi az újat, valamiképp azonosul vele. A gyerek az új tapasztalatot bevonja a régebbi tapasztalatok alapján kialakított sémáiba, azokhoz hasonlítja őket, így érti meg, így szövi bele az újat a viselkedésébe.

Miért van szükség ezekre? ® Erős az igény a magyarázatokra. Hiszen amíg a dolgok ismeretlenek addig bejósolhatatlanok.

¨ A társadalmi jelenségekkel kapcsolatos elméletképzés vonásai:

1. dependencia modell: (szülőktől való függési helyzet): “úgy lesz valaki katona, hogy anyukája vesz neki ruhát és beküldi”
2. ős-egyenlőség modell: A társadalmi egyenlőtlenségek kizárólag az emberi hibákból fakadnak, hiszen az élet kezdetén mindenki egyenlőnek született. “Neki is volt sok pénze, de elherdálta.” “Találta, és gazdag lett.”

¨ A társadalmi magyarázó modellek:

-egymást kiegészítve, a korral fokozatosan halványodnak el

1. szemléleti kiindulású magyarázat

1. hangzási hasonlóságokon alapuló modell
2. szinekdochikus modell
3. szoros értelemben vett élmény modell

1. Szemléleti kiindulású magyarázat:

A dolgok magyarázata adott jelenet szemléletéből, közvetlen átéléséből származik. A gyerek tagolatatlan egészet lát. A kisebb gyerekek abból a tapasztalatból, hogy a közértben nemcsak kenyeret, tejet, hanem pénzt is kapnak, arra következtetnek, hogyha valakinek pénzre van szüksége, az bemegy a közértbe és kér pénzt.

2. Hangzási hasonlóságon alapuló magyarázat:

A gyerek a számára nem tartalmas (jelentéssel nem bíró) szavakat hasonló hangzású és számára jelentéssel bíró szavakkal azonosítja.® Hasonló alak, hasonló jelentés. Pl.: állam-álom, pénztár-raktár® több gyerek szerint a pénztárosnak az a dolga, hogy elrakja a pénzt. Majonéz-majomméz, pszichopata-pici hópata.

3.Szinekdochikus modell:

v. pars pro toto

A rész áll az egész helyett. Valaminek a részével fejezi ki az egészet.

-5-6 évesekre jellemző

-névcsere; az egész és a rész, az anyag és a belőle készült tárgy felcserélésén alapuló szókép® vitorla-hajó, vas-kard

Szakszervezet: óvóda® ünnepséget csinálja (a télapót a szakszervezet szervezi)

Példa2: A szakszervezetben orvosok és doktorok vannak és gyógyítanak.® Ez az SZTK rendelőintézet funkciójából kialakított magyarázat.

 

3. Szoros értelemben vett élmény modell

A gyerek saját élményeire mintázza a társadalmi történéseket. Egy átélt helyzet struktúrájára mintáz át egy másikat.

Példa: A katona úgy lesz katona, hogy sokat edzi magát, aztán anyukája azt mondja, hogy mostmár eleget edzettél, elmehetnél katonának.

8 éves gyereket kérdeznek arról mi történik, ha elromlik a metro:® Mindenki egyformán fizet, hogy meg legyen javítva.

Az intézmények nagyon nehezen megfoghatók a gyerekek számára. Mozaikokból adják össze a jelentést. Hiába van egyedi észlelés az intézményt nehéz odaképzelni.

 

Anna Freud: a gyerek és a felnőtt közötti különbség 4 területe:

Az eseményeknek a felnőtt és a gyerek általi értelmezésben rejlő eltérései, és az eltérések fejlődési fázisból adódó különbségei:

1. Énközpontúság

A gyereknek az objektív világhoz való viszonyát irányítja. A 2-3-4 éves mindig saját magára vonatkoztat. Az anya bármilyen elfoglaltságát, munkáját, még a halálát is az elutasítás, és az elhagyás tapasztalásaiként értelmezi a gyermek. A kistestvért úgy éli meg, hogy mivel ő rossz volt hoztak egy újat, hátha az jobb lesz; saját személyével szembeni elégedetlenségnek, kritikának fogja fel.

 

 

A tárgyállandóság előtt az anya nem önálló személy, hanem a szükségletek kielégítője® bármi történik a tárggyal a gyerek a kielégítettség-kielégítetlenség mentén fogja fel.

2.Szexuális apparátus

A gyerek a felnőtt genitális történéseit pregenitális eseményként átértékeli. A szülők szexuális érintkezése brutális erőszakként értelmeződik: ”leharapja”, orális aktus: bekebelezés, harapás. Ez előidézheti a feltételezett áldozattal vagy agresszorral való azonosulás problémáit, ami később a szexuális identitással kapcsolatos bizonytalanságban nyilvánulhat meg.

Ilyenkor a felvilágosítás sem túl sikeres, mert akkor is saját tapasztalatai szerint éli meg a helyzetet. Születés: Hogy kerül bele? Hogy jön ki?® Lenyelés: olyan kicsi, hogy lenyeli.

3. A másodlagos átdolgozás gyengesége

Az események gyermek általi félreértésének az alapja a másodlagos gondolkodás gyengesége a fantázia erejével szemben. A racionálist mindig megelőzi az érzelem. Példa: a gyerek képes felfogni az orvosi kezelés jelentőségét, de ahogy orvoshoz viszik, azonnal ellepik a csonkítással, erőszakkal kapcsolatos fantáziák. A gyerek ágybantartása fogsággá, diétáztatása orális nélkülözéssé válik. A szülők, akik ilyenkor mindezt megengedik vagy elvárják, megszünnek a gyerek számára védelmező személyek lenni és ellenségekké válnak, akikkel szemben a gyerek is szabad utat engedhet haragjának és erőszakosságának.

4. Az időtudat életkoronként eltérő jellemzőiből adódó félreértések

Az idő mérete az ösztön-én vagy az én dominanciájától függ: ez fogja meghatározni pl. a kórházi tartózkodás szubjektív hosszát.

Az érzelmi félreértések világa:

A szenvedély nyelve® a felnőtteké, míg a gyengédség nyelve ® a gyerekeké: ez a gyerek kapcsolatteremtésének az eszköze.

· A felnőtt és a gyerek szeretik egymást.

· A gyerekben kialakulhat egy játékos fantázia, hogy a felnőttel az anyaszerepet játssza, ez erotikus formát ölthet, de mindvégig a gyengédség szintjén marad.

· A kóros hajlamú felnőtt összetévesztheti a gyerek játékát egy érett személy szexuális vágyával és szexuális viselkedést kezdeményezhet.

· A gyerek elutasító, undort érez, és erőteljesen hárítja a felnőttet, de a szorongás teljesen megbénítja, így tehetetlenné váli. A szorongás tetőfokán a reménytelenség engedelmességbe csap át, és a gyerek azonosul a felnőttel/ a támadóval.

Az introjekció során valóságos hasadásos állapot lép fel nála.

· A valóság intrapszichés folyamattá válik, és a folyamat az örömelvnek megfelelően pozitív ill. negatív irányba alakulhat, és akár a korábbi gyengédség helyzet is fennmaradhat ® A felnőtt bűntudatot érez, a gyerek ezt integrálja!!® zavarodottnak érzi magát: bűnös és ártatlan egyszerre® nem tudja elmondani senkinek.

· Ezek a gyerekek vagy engedelmesek vagy dacosak lesznek a fejlődésük során.

· Nemi életük fejletlen marad vagy perverz formát ölt.

· A sokk hatására emocionálisan és intellektuálisan is éretté válhatnak® kóros progresszió vagy koraérettség.