7/B. Az én és a korai tárgykapcsolatok.

Önfenntartó funkciók és szociális szimbiózis.

 

  1. A korai tárgykapcsolatok problémája

¨ Az elméletek alapvetően megkülönböztetik a biológiai és a pszichológiai szükségleteket, megegyeznek a biológiai vonal elsődlegességében.

¨ Freud: önfenntartó ösztönök differenciációjaként jelenik meg az anya, mint szexuális jelentésű tárgy – ez lesz a kapcsolat kezdete.

Freud szerint a folyamat két összetevője:

1. biológiai oldal: a gyereknek szüksége van a tárgyra (madártojás állapot)

2. pszi. oldal: a gyerek szereti a tárgyat

Freud a tárgyhoz való viszonyulást különíti el.

¨ Anna Freud: a függetlenedési fejlődési vonal mentén ragadja meg:

    1. duálúnió (biológiai oldal)

    2. szükségletkielégítő kapcsolat Þ résztárgy (pszi. oldal)

Fokozatai: - teljes egocentrizmus

- más gyereket tárgyként kezel

- más gy.-et eszközként (segítségként) kezel

- más gy.-et partnerként kezel, van azonosulás, empátia, méltányolás

ß

alkalmas a szociális kapcsolatra

¨ Melanie Klein: a tárgykapcsolat megalapozója. Szerinte rögtön a születés után is van már énje a gyermeknek, mely képes szorongást átélni, elhárító mechanizmusokat működtetni és tárgykapcsolatokra is képes.

Ez a három karaktere adja a pozíciókat: skizoid – paranoid – depresszív.

Az ilyen primer tárgyszeretet biológiai alapú, ösztönös és kölcsönös anya és gyermeke közt.

¨ Margaret Mahler: normál autisztikus fázisában nem szerepel a tárgy, nincs tárgykatexis sem, és nincs anya, mint tárgy.

¨ Spitz: három szakaszt különít el:

    1. tárgynélküli v. differenciálatlan szakasz

    2. tárgyelőfok vagy résztárgy

    3. tárgyállandóság.

Budapesti Iskola

¨ Bálint Mihály:

A csecsemő élete egy primitív tárgyszeretettel kezdődik, a későbbi tárgykapcsolatok ebből vezethetők le. Ezek biológiai alapja az anya – gyermek duálúniója, egy kölcsönös függőségi viszony, melyben kölcsönösen kielégítik egymás szükségleteit. A társadalom túl hamar szétszakítja ezt a kapcsolatot.

¨ Hermann Imre: a túl korai elválasztás miatt a megkapaszkodást más pótolja: Moro-féle átkaroló reflex, alvó helyzet, kéz-száj erotika, stb. Elveti a primer nárcizmus elméletét, helyette a megkapaszkodást tekintette a későbbi tárgykapcsolatok alapjának.

¨ Bálint Alice: a “primer egoisztikus szeretet” elve: anya és gyermeke libidinálisan egyenlőek, kölcsönösen elégítik ki egymás vágyait, nincs különbség a saját és a másik vágyai között, nincs testi elkülönülés érzése.

Þ A Budapesti Iskola elveti a primer nárcizmus elvét. A primer tárgyszeretethez nem kapcsolnak egyetlen erogén zónát sem. A magzat számára a külvilág nem differenciálódott, nincsenek benne objektek, a külvilág és az individuum kölcsönösen áthatolnak egymáson, egy harmonikus összeolvadásban léteznek.

A születés = trauma. Felborul az egyensúlyi helyzet, kezdenek megjelenni a külvilág objektjei és kezd kialakulni az én is.

Egyes objektek megtarthatják primer megszállásukat, ezek lesznek a primer objektek Þ anya!

¨ Winnicott: abszolút Þ relatív függőség Þ a függetlenséghez vezető út.

Énkialakulási elve: anya holding, én-segítő funkciója, goig-on-being, stb.

¨ Bowlby: elméletével kilóg a sorból, mert nála nem válik el a biológiai és a pszi. szükséglet, hanem együtt jelentkeznek. A szociális kapcsolatfelvétel is korán jelenik meg, akkor is, ha ebből az anya személye eredetileg még nem differenciálódik.

 

2. Tárgymegszállás, én-kialakulás

Spitz: a kapcsolatformálás alapja a tárgy reprezentációja nem csak libidinális, hanem agresszív késztetésekkel is. A kapcsolatnak az én szintjén kell fejlődnie, ehhez kapcsolódnak majd az én-érzések, attitűdök is. Spitz szerint akkor alakulhat ki tárgyállandóság, ha a libidinális és agresszív késztetések fúzionálnak, és a libidinális és állandó tárgy ugyanaz.

3. hónap: az anya képe még nem egységes.

6. hónap: az anya képe már egységes lehet az énfunkciók fejlődése (tapasztalatok integrálása) miatt.

8. hónap: szorongás oka Spitz szerint a szeretett tárgy elvesztésétől való félelem, ami később a tárgy szeretetének elvesztésétől való félelemmé alakul.

3. Szociális szimbiózis (Bowlby, Winnicott, Ranschburg elmélete alapján)

Az anyával való kapcsolat olyan fontos a gyermek testi, mentális és szociális fejlődése szempontjából, mint a szervezetnek a vitaminok.

A monotrópia elve: az anyával való kapcsolat minden későbbi kapcsolat egyetlen és legfontosabb alapja (az “egyetlent” túlzásnak tartják).

A szocializáció az a folyamat, melynek során a csecsemő megszerzi azt a tudást és képességet, melynek segítségével képessé válik a társadalomba való beilleszkedésre, sikeres társas viszonyok kialakítására.

¨ Scott: a 0-6. Hónap az elsődleges szocializáció ideje, ez befolyásolja a későbbi társas kapcsolatokat, az önértékelést, a kreativitást, az immunrendszer stabilitását, a depresszióra való hajlamot is.

¨ Ranschburg: a folyamat kétirányúságát hangsúlyozza. A csecsemőben már eredetileg is megvannak az önálló- és közösségi emberré válásnak a feltételei, amik a szülők hatására bontakoznak ki. Ezzel párhuzamosan a szülőkben is megvan a szülővé válás lehetősége, amit viszont a gyermek hoz ki belőlük jelzőreakcióival. A kölcsönös nevelés hatására változik majd át a Wallon által elnevezett “fiziológiai szimbiózis” a harmadik hónap körül “érzelmi szimbiózissá”.

Korai kommunikáció: az anya jelentőséget tulajdonít a baba gesztusainak = reflexeinek. Először ő alkalmazkodik, majd a kölcsönös utánzások hatására a gyermek fog a szülő által “javasolt” úton fejlődni.

A gyermek tudománya (eszközei), amivel magához tudja anyját hívni: felrezzenés, ijedtség, reflexek (Moro-fogó, stb), a reflexes-szociális és differenciált mosoly, valamint a sírások különböző fajtái.

Az imprinting és a korai szenzitív periódus fontossága!

Perceptuális képességek: mosolygó, mozgó emberi arc és emberi hang-preferencia.

Fontos jelzések az anya számára: baba-séma, vokalizáció, mosoly, sírás.

 

¨ Mahler: szimbiotikus fázis: az anya-gyermek egy omnipotens rendszer, kettős egység egy közös burokban = duálúnió.

A 2. hónaptól megjelenik a tárgy homályos tudata, de a baba még a teljes függőség állapotában van.

A közös határ téves képzete = hallucinátoros szomatopszichikus fúzió az anya reprezentációjával – innen indul a differenciáció, melynek eredménye a funkcionális ego megszületése.

Az anyai gondozással szociális szimbiózis, szükségletkielégítő tárgykapcsolat, libidinális odafordulás az anya felé. A gyermek belső reprezentációi adják a self magját, később a testképet, majd a self orientációs kereteit.

¨ Winnicott: “good – enough” anya, “holding” fontosságát emeli ki.

A holding két dimenziója: - környezeti keret (az anya-gy.kapcsolatot szolgálja)

- potencionális pszichológiai tér (szomatikus és psz. tér, a lehetőségek tere, laza, de védelmező is, ahol az anya-gy. Egymást megtapasztalja)

Elsődleges anyai belefeledkezés: fokozatos ráhangolódás, érzékennyé válás

ß

projektív identifikáció

regresszív érzékenység