Marie Win: Gyerekek gyermekkor nélkül Gondolat Bp. 1990 117-166

A gyereket nem mindig tekintették gy-nek, a gykor, mint különálló életszakasz csak az elmúlt 200 évben vált általánosan elfogadottá. A középkortól kezdődően a 19sz elejéig a gy-t u.úgy kezelték mint a felnőtteket illetve annak kisebb és alacsonyabb változataként.

A kisgyermekkor 6-7éves korig tartott- az önállótlanság, különbözőség, gyruhák, gykönyvek, játékok – ettől kezdve értelemmel bíró lények, akik együtt dolgoztak és játszottak a felnőttekkel. Ez a középkorban nem volt olyan lehetetlen, mint ma, mert a felnőttek és gy-k tevékenysége és gondolkodása között nem volt akkora különbség pl a felnőttek sokkal gyerekesebbek voltak, egyszerűbben gondolkodtak, spontánul és kevésbé öntudatosan. A gy-k viszont “felnőttesebbek” voltak, nem volt eltitkolva előlük a szex, a szenvedés, igazságtalanság, csalás, bánat, halál…

¨ a felnőttek elsajátították a viselkedési szabályokat “civilizálódtak” míg a gy-k neveletlenek,illetlenek.

¨ nem, mert a felnőttek úgy viselkedtek mint a mai kisgyerekek, az illemtankönyvek csak a 15-17sz-ban kezdtek megjelenni. Addig a társadalom mindent elnézett, ami “természetes módon adódott” Ebből következik az elvárások sem voltak olyan nagyok a gy-kel szemben. Nyíltan és fesztelenül viselkedtek szexualis dolgokban is-de ahogy a szex kivonult a nyilvános szférából, a gy-k számára tabu téma lett sőt feltételezték, hogy szexuális szükségletük sincs.

Vajon miért tagadták meg a neoténikus vonásokat a középkorban? Miért integrálták a felnőttek világába a gy-t, ahelyett, hogy inkább megvédték volna őket? (K. Lorenz azokat a fiziológiai vonásokat nevezte így, amelyek a gy-t megkülönbözteti a felnőttől, evolúciós funkciójuk, hogy a f-ből a gy-t védelmező magatartást váltanak ki.)

Mi történt a 18sz végén? Rousseau hatása a gyermeknevelésre.

---elismerik, hogy a gy-nek a f-től megkülönböztetett szükségleteik vannak

---sajátos vonásokkal rendelkeznek

---partnerként kezelik őket a munkában és a szórakozásban

19sz.—idealizálták őket- gykor imádata—becsületességük,ártatlanságuk, tisztaságuk,jóságuk miatt, de gondoskodtak is róla, hogy a felnőttvilág romboló hatása ne érje őket.

Ahogy a neoténikus vonásokat elismerik egyre nagyobb védelmet nyújtva gondozzák, nevelik őket.

Mi okozza a kopernikuszi fordulatot?

Gazdasági magyarázat: a 18sz.-ig a termelő munkára készítették fel a a gy-et. Olyan tulajdonságok voltak szükségesek amelyeket egy gy könnyen el tudott sajátítani. Az urbanizációs társadalomban azonban új készségek, szokások, viselkedési minták megtanulása vált szükségessé ahelyett, hogy kiskoruktól kezdve dolgozniuk kellett volna.

20 sz-a gyermekkor, mint önálló életszakasz fontossága

felismerték:a gy-korban szerzett tapasztalatok és élmények közvetlen hatással vannak a felnőttkori életre

20sz. – új felfogás: gy-k is érezhetnek féltékenységet, dühöt. Freud szerint u.úgy vannak szexuális késztetései, csak kevésbé képesek kielégíteni, ebből arra következtettek (hibásan) hogy a gykor nem egy önálló életszakasz.

A 70-es években a Y a-s módszer szoros együttműködést jelentett a sz és gy között. A sz lemond mindentudó szerepéről, a gy felelős partner saját nevelésében. A sz próbálja megérteni gy-e viselkedését és saját reagálásait. Talcott Parsons szociológus az első, aki a gynev-ben a sz szerepét a Y an-hez hasonlítja, miszerint a lelki betegségben szenvedők és gy-ek helye a családban egyenlő.egyik sem tud önállóan cselekedni.

AY an-s-gy.nevelési-felfogás-elterjedésében-nagy-szerepet-játszott-az1959-ben-megjelent kézikönyv:SelmaFraiberg:The Magic Years amely vmi irracionális, természetfölöttit sugall a gy-k fejlődésében, ami kívül esik a szülők hatalmán. A gy és f között 0különbség hangsúlyozza, Spockkal szemben-aki a gy-k és f-ek között éles határt húz.

John Demos a 17sz-i amerikai puritán nevelés hatásáról írt, felhasználva E.Erikson modelljét. A puritán nevelésben az első szakasz (2 éves korig) kiszolgálja a gy-t, de ettől kezdve a gy lépten-nyomon ledönthetetlen falba ütközik

Mi volt ennek a következménye?

Erikson szerint :életre szóló szégyenérzet, bűntudat, kétségek…míg a puritán idők kisgyermekei reménytelenül küzdöttek akaratuk érvényesítésért ma az óvodáskorúaknak szinte a kisujjukat sem kell megmozdítaniuk a győzelemért. A szülők ma éppen abban érdekeltek, hogy gy-ik minél hamarabb és teljes mértékben autonómok és függetlenek legyenek.

Először a nőket és a gy-t mensétek!

Hogyan változik a nők (és ezzel párhuzamosan a gy-k )társ-i helyzete?

18sz után a nők elvesztették a termelőmunkában betöltött közvetlen szerepüket, beszűkült a mozgásterük az otthon falai közé, gazdaságilag és érzelmileg is kiszolgáltatottak lettek, védelemre szoruló gyenge lények. Ezzel együtt az “aprónép”is különleges gondoskodást és védelmet igényelt.

20sz a nők szerepe csökkent, de az anyai felértékelődött. Felismerték hogy a gy és A közti szeretetteljes kapcsolatnak hatása van a későbbi felnőtt életre- ez egyben hatalmat is adott a kiszolgáltatott nőnek. A gy fölötti hatalom gyakorlása a férfiakkal szemben elvesztett önbecsülésük kompenzációjaként szolgált. A n-k és gy-k a számukra kialakított kényelmes és oltalmat nyújtó külön világ falai között egymástól elválaszthatatlan egységbe forrtak össze, melyben mindkét fél élete a másikétól nyert értelmet. John Bowlby (és mások)szinte megbonthatatlan kötelékként jellemzi az A-Gy kapcsolatot és hangsúlyozza az anyai szeretet hiányának káros következményeit.

Amikor végül is a N-k lerázták magukról a F-k gyámkodását—a gy-k sem maradhattak tovább a védelmet nyújtó burokban (amely akadályozta is őket a tehetségük és képességeik kibontakozásában) 60-as évek ---tv szerepe, nöi egyenjogúság amely felszámolja a n-k gyermekként való kezelését

A tekintély alapján működő családmodelltől való fokozatos elfordulás két következménnyel járt.

1)bizonytalanság, feszültség a családban (ez minden esetben bekövetkezik ha a szülők új nevelési stratégiára térnek át)

2)az új elveken felnevelt gy-k tiszteletlenek, szabad szájúak, ingerlékenyek és kihívóak lettek.

A N-k és GY-k nyitott és magabiztos magatartása megváltoztatta paralel a N-F-hez a Gy –Sz-höz való viszonyát.

A gyermek feleség/19sz dolgozó nő/20szközepe

-infantilis, ijedős -felnőtt,határozott

-anyagi függőség -függetlenség

-válás nehéz -nem kiszolgáltatott

-védelemre szoruló -önbecsülés

De mi történt a gy-kel?

Származott előnyük az A önbecsülésének és elégedettségének növekedéséből?

Ha minden más változatlan, jobb ha az A vidám, magabiztos, s nem egy depressziós házicseléd. De mivel a nők nem akarják feláldozni saját jólétüket a gy-ik oltárán és nincs aki a helyükre lépne. Ennek a következménye , hogy a gy-re jóval kevesebb törődés és figyelem jut, mint amikor még az A (lelkileg kiegyensúlyozatlanul és boldogtalanul) de otthon volt. Valószínű, hogy az ilyen magukra hagyott gy-k belesodródnak a felnőttek világába és ott olyan tapasztalatok részesévé válnak, melyeket koruknál fogva képtelenek feldolgozni. Valószínű elmaradnak a nagyobb szülői felügyelet alatt felnövő gy-ek emocionális fejlődése mögött és lelkileg sérülékenyebbek lesznek.