I. Donald Woods Winnicottról (1896-1971) elöljáróban:

• Angol középosztálybeli liberális szemléletű szülők gyereke
• Gyermekorvosként praktizál à elméletének alapja a valódi anya-gyermek viszony közvetlen megfigyelése
• Gyerekkorában rengeteg nő veszi körül à nagyon tiszteli a női erőt à “elég jó anya” ösztönösen a legtöbb nő.
• Kapcsolat a Brit Pszichoanalitikus Társasággal à Klein tanítványa lesz: gyermekanalízis, DE továbbra is praktizál.
• Sokoldalú személyiség, független szellem, ortodoxiát nem tűri (Kívülállás a pszichoanalitikus csatározásokon)
• Egyedi elmélet: a normális fejlődésből és nem a patológiából indul ki. A szubjektív élmény természete érdekli: a belső valóság érzete.
• Mindig pozitív terminusokban és kapcsolati rendszerben gondolkodik.
• Kulcsgondolat: A csecsemő tapasztalatának minősége élete legelső hónapjairól fontos szerepet játszik a személyesség megjelenésében à Az anya (elég jó anya) által nyújtott környezet határozza meg a végeredményt. [A madárfióka etetés a legjobb metafora erre.]
• A korai anya-gyerek kapcsolat a legfontosabb minta, alapelv a fejlődési elakadások megértésében és a terápiában.
• Önmagában nincs csecsemő, csak az anyai gondoskodással együtt.

[Winnicott mindig rendszerben, kapcsolatban gondolkodik: a normális-abnormális felosztás kulcsát csak az anya-gyerek kapcsolatban lehet megtalálni, és ebben fontosak az anya aktuális állapotai. Nem lehet a csecsemőt frusztráció és kielégülés kettősségében leírni.]

Az anyák általában ösztönösen tudják ezt nyújtani, à elég jók

1. elég jó anyák (good enough mother)
2. elég jó környezetet biztosítanak. (az apák szerepe itt nagy)

Teljes körű környezeti gondoskodás: elég jó környezet: à jó és rossz egyben

9 az anya elég jó és nem tökéletes: mert vannak adaptációs hibái à ezek kellenek a valóság teszteléséhez (egy idő után helyet kell hagyni a gyermeknek, hogy ő lehessen kreatív) DE

• környezet = anya à segítenie kell a gyermek integrációját térben és időben.
• Azáltal, hogy jelentést ad a térnek és időnek, magának a csecsemőnek / szándékot tulajdonít neki.
• Ösztöntapasztalatok, tárgykapcsolatok è Ez azután hatással van a szelf fejlődésére is.
• A létezéssel kapcsolatos tapasztalatok menedzselése à folyamatok befejezettsége, befejezetlensége 9

9 ” Handling

• a jó bánásmódot nem veszi észre a csecsemő
• a szelf mint saját állapot észlelésében nagy szerepe van az anyai regulációnak.
• A fiziológiai folyamatok komplex pszichológiai mezőben zajlanak.

Winnicott elmélete paradoxonokkal teli:

• A gyermeknek születésekor nincs énje ó mégis van: olyan, amilyet az anya kölcsönöz neki.
• 9 vagyis fejlődéstanilag nincs ó létezésmódjában van. Az anya a baba működő énjeként funkcionál.
• Egyedüllét képessége: a belső építkezésre alkalmas állapot: ó ezt a képességet csak az anya jelenlétében tanulhatja: csak a fejlődés megfelelő (korai) szakaszában. à az anya jelzi a babának, hogy jelen van, de nem erőlteti rá magát, nem követel interakciót. Éber relaxált állapot, élvezetes, nincs feszítő kielégületlen vágy, de a babának szüksége van ehhez az anyai háttértámogatásra [hogy ne a megsemmisüléssel fenyegető inger nélküli kiüresedés érzése árassza el.]:

Az egyedüllét képességében nem a fizikai egyedüllét a lényeg: szenved a baba egyedül ha be van zárva:

DE: a másokkal egyedüllét legkedvezőbb állapot – sőt az egyetlen jó – a valódi szelf kialakulásához:

• Én-kapcsolódáson alapuló állapot: 2 személyt feltételez, még akkor is, ha nincsenek együtt.
• ≠ az ösztönalapú kapcsolódással (vagyis a szerelemmel; )
• ez én-alapú kapcsolódás (vagyis szeretet)

Noha az ösztönfeszültség hiánya szorongást kelthet: a megsemmisülés érzetével fenyeget: DE a kialakult én tudja, hogy visszatér az ösztönfeszültség: nem múlik el a szerelem.]

9 DE: az integrálatlanságot teljesen egyedül a csecsemő gyöngécske énje sokáig nem bírná egyedül. à kell a mama kölcsön-énje à a baba megmenekül a széteséstől, a megsemmisülés érzésétől. Az a jó működés, ha a létezés nem fenyeget dezintegrációval.

? Hogy lehet elképzelni, hogy valaki ott van és még sincs ott? à aktivációs szint /kontúr illesztéssel, különösen más modalitásokban. (lsd: Stern)

1. Abszolút függőség = abszolút függetlenség (újabb paradoxon)

a csecsemő “eszköztelen” – nincs tudatában a gondoskodásnak

9 a korai gondoskodásból profitál (ha elég jó) vagy zavart szenved (ha rossz).

2. Relatív függőség

Az anyai gondoskodás szükségletének felismerése, összekapcsolása, kiegészítése saját személyes impulzusokkal (tapasztalatokat használ fel)

9 kezd a baba már eszközöket szervezni arra, hogy önmaga is ellegyen.

↑ Ennek alapja a BIZALOM, ami a megbízható anya tapasztalatára alakul ki a gyermekben.

3. A függetlenség felé

Klein	Winnicott
Az egyén egy nemkívánatos szelf-részt kivetít egy külső tárgyra és ezzel a szelf-résszel azonosítja a tárgyat. [lsd. Ferenczi: Indulatáttétel és magábavetítés ábra] Noha a kapcsolatról szól: intrapszichés történés	A baba állapotai rávetülnek az anyára, csak úgy tudja azonosítani őket magában, hogy azonosul velük. 9 DE: külön is tudja választani, hogy nem benne van az az állapot, hanem a babában. Anya visszatükröz, de nem azonos formában, hanem illesztve, a baba számára emészthető módon
Pl.: kivetíti a baba az anyára, hogy utálja, hogy ő maga harapós.	Pl.: tudja, hogy nem ő szorong, de csak úgy tudja jól megérteni, ha azonosul vele.

1. Relatív függetlenség

1. J Ha megfelelő időben történnek: fejlesztenek
2. L Ha túl korán jelennek meg: rombolnak (pl.: tolakodó anyai viselkedés)

z Az összeütközés nélküli állapot jó a fejlődéshez: Mert az nem reaktív állapot. à az eszköztelen gyermeknek nem kell megpróbálni reagálni.

à Ha túl korán sok intruzív beavatkozás éri a babát à

Meghasad a folyamatosság élménye

Ha nagyok az ütközések: hasad a going on being [haladás a folyamatos létezésben / a létezés folytonossága / “megyek, hogy legyek”: nehezen fordítható, de a lényege érthető]

9 mindez később deperszonalizálódást, fragmentálódást okoz. à patogén

• ha kiépül ellene az aktív védekezési mintázat (a hamis szelf) akkor jobb az alkalmazkodása a babának à a hamis szelf megóvja a szelf belső magját:
• Viszont: az adaptációs hibák túltengése miatt integrálatlan szelf-részek maradnak.

A születés önmagában nem traumatikus élmény: fontos tapasztalat a további életre: reaktív állapotot kényszerít az újszülöttre. DE ez csak átmeneti: utána helyreáll a nyugalom. És ezt rögtön megtanulja az újszülött: [DE: Leboyer: Gyöngéd születés??]

A normalitás a kreativitás mentén értelmezhető: helyreállítható összeütközésekből azt tanulja meg a baba, hogy bármikor képes lehet a dolgok helyreállítására.

(Winnicott mindig J terminusokban gondolkodik)

környezet=anyamell

egyén megalkuvásra épülő hamis szelf

Integrálatlanság Integráltság

Hangsúlyozott integráció à Az átmeneti üldözött állapotot követi

IV. Alkalmazkodási hibák – összeütközések, reaktív állapotok

1. Traumatikus – felfoghatatlan, feldolgozhatatlan à szorongáshoz vezet.
2. Intenzív – védekezést követel à disszociáció [szétesés] elleni védekezés à hamis szelf. (lsd. ott)
3. Relatív – a fejlődést szolgálja – helyrehozható (lsd. előbb: születési trauma)

Magyarázva:

1. Traumatikus: az éretlen énnel rendelkező baba folyton a szakadék [szorongás] szélén áll. Ha az anya elég jó, ezt nem kell tapasztalnia, mert tudja, hogy az anya nem engedi leesni.

Illúzió Átmeneti tárgy

baba baba

Átmeneti tárgy: a külső és belső világ közti átmenet:

– az első nem-én birtok. (ujjszopáskor a saját arcát is megérinti:

A babának kialakul az az illúziója, hogy az egész világot jelentő anyát, a tárgyat is ő hozza létre.

9 szubjektív objektként (belső tárgyként) éli meg.

• ebben az időszakban fontosak azok a tárgyak, amelyek a közös játékban szerepet kapnak.
• az átmeneti jelenségekben (a közös tevékenységekhez kapcsolódó mondókák altatók) föl kell ismernie a babának, hogy szeparálódik. Ha jól, jó ütemben éli át ez a szeparáció a fejlődést, az új egység kialakulását szolgálja
• ekkor megtapasztalhatja, hogy az anyával olyankor is lehet kapcsolatban lenni, ha nincs ott: Ez bizalmi kapcsolaton alapul
• TEHÁT az átmeneti tárgyak: szorongáscsökkentők.

• Fontos: hogy valóságosak, anyai tulajdonságokkal bírnak. (maci≠mama a baba fejében, à ha elveszik, hiába van ott a mama, másik bonyolult minőség veszett el. Nem kizárólag a mamát reprezentálja) Olyan mintha az anya helyett lenne és mégse: jelentésében szimbolikus, de fontos, hogy valóságos. A gyermek énjének kiterjesztése is. Az átmeneti tárgy párnát rak a gyermek alá, aki a szubjektív mindenhatósága világából egy olyan másik világba csöppen, ahol a vágyai csak akkor teljesülnek, ha másokkal együttműködik.
• Egy idő után (a tárgyállandóság megszilárdulásakor) elvesztik a jelentőségüket, már nincs szükség arra a funkcióra, amit betöltöttek.

Ez az időszak ( a szubjektív objekt létrehozása) az elsődleges kreativitás ideje – a szelf-gazdagodás szempontjából fontos

• Később a mama feladata, hogy segítsen a babának, hogy lebontsa ezt az illúziót, [az omnipotenciát: pont a relatív alkalmazkodási hibák segítségével.] Lemondani csak arról lehet, ami már a tied volt, megtapasztaltad, hogy csak a tied.

Létezéssel kapcsolatos játékok anya-gyerek között:

• Az illuzórikus tárgyat nem lehet használni, à külső tárgyat kell keresni. Hosszú folyamat során tanulja meg a baba, hogy valóban milyen tulajdonságai vannak egy tárgynak. à Olyanokat is fel kell ismernie, alkalmazkodni hozzájuk, amik kívül esnek a vágyainak a körén.
• “Kukucska” játék: mágikus omnipotencia: a mágikus kontroll illúziója, hogy ő teremti és szünteti meg magát és a világot.

ß anya belső világa

A lényeg: interszubjektív valóság: megosztható / megosztott köztes / potenciális vagy átmeneti tér alakul ki az anya-gyerek között. Ez elengedhetetlen a normális fejlődéshez: a kreativitás, a játék, a munka, a művészet alapja.

9 így aktívan tudja használni a tárgyat, nem csak kötődni hozzá.

­ Ñ T Ë š { i v ” ß d “ ø ÿ ƒ

I. Donald Woods Winnicott (1896-1971)

• Gyermekorvos à a valódi anya-gyermek viszony közvetlen megfigyelése
• a normális fejlődésből és nem a patológiából indul ki.
• A szubjektív élmény természete: a belső valóság érzete.
• Pozitív terminusok és kapcsolati rendszer.
• Kulcsgondolat: Az első hónapok fontossága [A madárfióka etetés a legjobb metafora erre.]
• A korai anya-gyerek kapcsolat: alapelv a fejlődési elakadások megértésében és a terápiában.
• Önmagában nincs csecsemő, csak az anyai gondoskodással együtt.

Integráció HOLDING à adaptációs hibák környezet = anya

Az anyák ösztönösen elég jók à elég jó környezetet biztosítanak, alkalmazkodnak a gyerekhez.

• születésekor nincs én ó az anya kölcsönöz neki.
• fejlődéstanilag nincs ó létezésmódjában van

• Egyedüllét képessége: a belső építkezés ó csak anya jelenlétében à relaxált DE anyai háttértámogatás (megsemmisüléstől való félelem)
• Integrálatlanság ≠ Dezintegráció

“mágikus omnipotencia” védekezési módot mozgósít à hamis szelf

• ez én-alapú kapcsolódás (vagyis szeretet) ≠ az ösztönalapú kapcsolódással (vagyis a szerelemmel; )
• Én-kapcsolódáson alapuló állapot: 2 személyt feltételez, még akkor is, ha nincsenek együtt.

1. Abszolút függőség = abszolút függetlenség (újabb paradoxon)

a csecsemő “eszköztelen” – nincs tudatában a gondoskodásnak

2. Relatív függőség

Az anyai gondoskodás szükségletének felismerése, à alapja a BIZALOM

3. A függetlenség felé

• lassan: adaptációs hibák:

1. Relatív függetlenség

Integrálatlanság à Integráltság

IV. Alkalmazkodási hibák

1. Traumatikus – felfoghatatlan, feldolgozhatatlan à szorongáshoz vezet.
2. Intenzív – védekezést követel à disszociáció [szétesés] elleni védekezés
3. Relatív – a fejlődést szolgálja – helyrehozható

a külső és belső világ közti átmenet: – az első nem-én birtok. (

illúzió à a világot jelentő anyát, a tárgyat is ő hozza létre.

9 szubjektív objekt.

• a közös játékban szerepet kapnak.
• az átmeneti jelenségek, tárgyak: szorongáscsökkentők

• valóságosak, anyai tulajdonságokkal bírnak. (maci≠mama). A gyermek énjének kiterjesztése is.
• elvesztik a jelentőségüket, ha már nincs szükség arra a funkcióra, amit betöltöttek.
• elsődleges kreativitás ideje

• “Kukucska” játék: mágikus omnipotencia: ő teremti a világot
• interszubjektív valóság: megosztható / megosztott köztes átmeneti tér
• kreativitás, a játék, a munka, a művészet alapja
• Érett tárgykapcsolatban a gyermek képes a mama belső világát is elfogadni,
• 9 így aktívan tudja használni a tárgyat, nem csak kötődni hozzá

­ Ñ T Ë š { i v ” ß d “ ø ÿ ƒ

­ Ñ T Ë š { i v ” ß d “ ø ÿ ƒ

Mert mi is a potenciális tér Winnicott szerint? Az a megbízhatósággal és bizalommal teli hipotetikus közeg anya és gyermeke között, amely kettejük kommunikációjában, interakcióban formálódik. Az interszubjektivitás terméke a gyermek tárggyal való összeolvadásának végén, amikor a baba már megpróbálja az anyát magától különválasztani, és az anya is megérti, hogy a babának arra van szüksége, hogy tőle elkülönült lassan kiformálódó szelfként élje meg magát, és csökkenti a baba igényeihez való teljes alkalmazkodást. Lassan az elsődleges anyai elmerülésből ‘felszínre jön’ és elég jó anya válik belőle.

Ez az imaginárius tér félúton található az intrapszichés valóság és a megosztható élményeket nyújtó külvilág között. (Winnicott, 1971, 1999)

A potenciális tér csak akkor tölti be a funkcióját, ha a babában kifejlődik az anya megbízhatóságába vetett bizalom, ha egyszerre összeköti kettőjüket, ugyanakkor felkészít az elszakadásra, elkülönülésre. ‘Ahol megbízhatóság és bizalom van ott potenciális tér is van’. - mondja Winnicott. Ahogy az eredeti tárgykapcsolat minősége meghatározza későbbi kapcsolatainkat, úgy az e kapcsolatban formálódó köztes tér milyensége vagy akár hiánya is végigkíséri felnőtt viszonyainkat. à

­ Ñ T Ë š { i v ” ß d “ ø ÿ ƒ