Csíkos Csaba (1999): Újabb eredmények a Wason-feladattal kapcsolatban
Az eredeti feladat (’66): Kártyasor, egyik oldalon betű, másikon szám. Melyeket kell megfordítani, hogy megállapítsuk, hazudott-e a k. v: “Ha a kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám található.”
A felnőtteknek csupán 5-10 %-a találja el, hogy a magánhangzót és a páratlan számot (p és nemq) kell megfordítani.
Pl: E K 4 7
De miért ilyen nehéz ez?
Johnson-Laird ’70 : 4% helyes megoldó, 50% p + q-t fordít, 33% csak p-t fordít
Dollard, Evans szerint nem logikus gondolkodási hajlam hatása érvényesül
Wason magyarázatai:
Fejlesztő tréningeket próbáltak tartani, nem sok eredménnyel,
de: akik eddig p-t választottak, most rátaláltak a helyes válaszra, akik p és q-t, szintén nagy eséllyel rájöttek.Tudósok vs. egyetemisták: nincs jelentős különbség, csak a tudósok kevesebb redundáns q-t választanak ill. jobban teljesítenek, ha azt kérik tőlük, döntsék el igaz-e v hamis a szabály, mintha a szabály “tesztelésére” kérik őket.
Háttér: hajlam az igazolásra
A tartalom hatása
: Lehet-e a képesség jellegű tudás tartalom-független?Wason, Shapiro (’71): x városba y közlekedési eszközzel utazom ð könnyebb az altarnatív megoldások áttekintése, mert ez az emlékezetben tárolt tapasztalatok felidézésével spontán módon valósul meg.
Manktelow, Evans (’79):a Wason-feladat nem a legalkalmasabb a tartalom szerepének vizsglatára
Griggs, Cox (’82)
: ha a feladat lehetővé teszi a múltbéli tapasztalatok felidézését, az eredmény jobb lesz. Pl: Ha egy ember sört iszik, elmúlt 18 éves.Reich és Ruth (’82): a nem absztrakt tartalom csak a verifikálást könnyíti, a falszifikációra nincs hatással. A múltbéli tapasztalatok megléte szükséges, de nem elég a falszifikációhoz.
Griggs és Cox (’83): az emlékezet mellett az analógiás gondolkozást hangsúlyozzák
Szükséges volna mérni az absztrakció fokát: Markovits (’86): a k. sz.-eknek 5 fokozatú skálán kell értékelniük az
ismerősséget ð a tartalom ismertségének jelentős szerepe van a deduktív gondolkodásban.Shawn, Overton (’90): relevancia fogalma: a két állítás mennyire szorosan függ össze egymással (Pl: “Egy ember sört iszik. Az ember elmúlt 21 éves.” ill. “Egy ember nyugdíjba vonult. A ház eladó.”) Magas relevanciájú tartalom esetén 17 éves korban 70% a helyes megoldók aránya (!).
Más vizsg. szerint a tartalmak barátságossága fontosabb tényező, mint a k. sz. életkora.
Cosmides (’89): Vadászó-gyűjtögető életmód
és társas csere…A VIZSGÁLAT MÓDSZEREI:
A mérés eszközei:
1. a klasszikus kijelentés-logikával kapcsolatos feladatsor (itt mindenki jól teljesített, ezért nem mond semmit..)
2. Wason-szubteszt 9 variációban, hogy a megfordítandó p és nemq kártyák száma minden lehetséges módon változzon 0-2 között. “A”
változat: betűk, számok, “B”: város- és személynevek
Hipotézisek, célok:
Létezik-e olyan logikai művelet vagy következtetési szabály, melynek ismerete szükséges a feladat megoldásához?
Meg lehet-e tanulni
vagy tanítani a falszifikációs elvet, vagy esetleg csak a kedvező pillanat és “belátás” szükséges hozzá? A szakirodalomban ezzel kapcsolatban az a feltevés bukkant fel, hogy a modus tollens következtetési szabály lehet a kulcs a falszifikációs elvhez.Tartalomtól függetlenek-e az elért eredmények? Érvényesül-e a következetesség a megoldásokban?
EREDMÉNYEK:
Az A és B változatban elért eredmények mindkét korcsoportban hasonlóak.
A két tesztváltozatban a válaszmintázatok eloszlása megegyezik.
A magyar tanulók az angolokhoz képest kevesebben választották kizárólag a p kártyát (ez valószínűleg a papír-ceruza teszt miatt van), de hasonlóan kevés jó megoldás született.
A nem q kártya megfordítását a 13 évesek közül 34,6% gondolta szükségesnek, a 17 évesek közül 25,1%.
A tanulók többsége mind a 9 feladatban következetes válaszo
kat adott (ugyanúgy választottak vagy nem választottak egy adott logikai értékű kártyát).Sokan elegendőnek tartották két azonos logikai értékű kártya esetén az egyik megfordítását.
A modus tollens szabály négy itemjén elért pontszám és a Wason szubteszt eredménye nem korrelál egymással
ð “Eredményeink alapján le kell mondanunk arról, hogy létezik egy “királyi út” a falszifikációs elvhez a modus tollensen keresztül.”