Mi a különbség a kategorizáció prototípus- és mintapéldány modellje között?
(Forrás: Jakab Zoltán, Pszichológia, 1996, (16), 4, 347-359)
1., Alapfogalmak:
- kategorizációs modellek:
* diszkrét, független dimenziókként kezelhető tulajdonságokra alapoz
* folytonos dimenziók: pl. méret
* diszkrét tulajdonságértékek: pl. szín
- prototípus-modell:
* a kategóriákat egyetlen absztrakt tulajdonság-összesség képviseli
* leírás szintjén adott, idealizált kategóriatag = prototípus (nem szükségképpen létezik)
- mintapéldány-modell:
* a kategóriát a már abba a kategóriába sorolt egyedi esetek képviselik
- osztályozási eljárás: a kategóriareprezentáció és az új elem hasonlósága
* a prototípus és az osztályozandó elem (amiről el akarjuk dönteni, melyik kategóriába tartozik) hasonlósága, valamennyi tulajdonságdimenzió mentén
à additív kombináció = az egymástól független vonások hatása összeadódik
pl. színben és alakban (ezek a tulajdonságdimenziók) is hasonlít a prototípushoz, akkor a két hasonlósági mutatót összeadjuk
à multiplikatív (szorzó) összevonás = a vonások közötti kölcsönhatások esetén, a hasonlósági értékek szorzódnak
pszichológiai szempontból: ha az osztályozandó elem több lényeges tulajdonságban is egyezik a prototípussal, akkor a tulajdonságok fokozzák egymás hatását
|
kategorizációs modellek összetevői |
|||
|
kategóriareprezentáció |
hasonlósági szabály |
||
|
prototípus |
mintapéldány |
additív |
multiplikatív |
à összesen 4 kategorizációs eljárás van:
- additív prototípus-modell
(- additív mintapéldány-modell)
- interaktív (multiplikatív) prototípus-modell
- interaktív (multiplikatív) mintapéldány-modell à ez pl. hogyan működik?
* a tesztelem a kategória minden mintapéldányával összehasonlítódik
* k db tulajdonságdimenzió mentén à k dimenziós tulajdonságtér
* a tesztelemet k tulajdonság mentén összehasonlítjuk az első mintapéldánnyal
à k db vonásszintű hasonlósági érték à összeszorozzuk őket
* összehasonlítjuk a tesztelemet a többi mintapéldánnyal à az egyes mintapéldányokhoz való hasonlósági értékeket összeadjuk à kategória és teszt-elem hasonlósága
2., A négy eljárás és viszonyuk
- additív hasonlósági szabály à a prototípus- és mintapéldány modellek egybemosódnak, vagyis additív hasonlósági szabállyal csak prototípus-modell
- szorzó hasonlósági szabály mentén _nem_ mosódik egybe a kettő à prototípus modellek:
csak lineárisan szeparábilis kategóriákat tudnak megtanulni (definiálni)
à lineárisan szeparábilis =
* egyedi esetek pontjai egy k dimenziós tulajdonságtérben (mondjuk 2 dimenziós, azaz egy sík)
* van olyan egyenes (k-1 dimenzió), ami úgy osztja ketté a ponthalmazt, hogy egyik oldalán csak az egyik, másikon csak a másik kategóriába tartozó elemek vannak
* pl.: x személy féltestvére kategória nem definiálható két szülő személye mint tulajdonság alapján
- nem lineárisan szeparábilis kategóriák tanulására is alkalmas: interaktív mintapéldány-modell à fontos és kevésbé fontos vonások különböző hangsúlyt kapnak à ezzel a súllyal kell megszorozni a hasonlósági mutatókat à súlyok változása: tanulási szabályok à mesterséges neurális hálók?
3., pszichológiai szempontok:
- a mintapéldány-modellek jobban előrejelzik a
humán kategorizációs teljesítménytà vajon egyedi mintapéldányokat tárolunk?
- mintapéldány-reprezentációra alkalmazható stratégiák: legközelebbi szomszéd alapján való osztályozás à a teszt-elemet abba a kategóriába soroljuk, ahová a hozzá legközelebb eső mintapéldány tartozik (prototipikus kategóriáknál nem működik, mert elvész az információ)
- interaktív mintapéldány-modell: vonások közötti korrelációkat is képes kezelni
à pl. madarak testtömege és éneklésük à minél nagyobb a testtömeg, annál kevésbé valószínű, hogy énekel (keselyű / pacsirta esete)
- az egyetlen prototípusos "madár" kategória működése: az idealizált madár testtömege a keselyű és a pacsirta között van, és vagy énekel, vagy nem. à a keselyű közepesen jó kategóriatag, mert nem énekel annak ellenére, hogy sok madár énekel, és nagyobb az átlagos testméretnél à
azaz a prototípus-modell nem tud mit kezdeni az együtt járó vonásokkal- vonások kiemelkedése: figyelmi szelekció à azok a vonások kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyekre a figyelem irányul, és kiemelkednek emiatt
- olyan vonások mentén is eligazodik, amelyeket nyelvileg nehéz vagy lehetetlen megfogalmazni: naposcsibék nemének megállapítása kloáka alapján (csak extrém túltanulás után férhető hozzá a nyelvi rendszer számára a különbség leírása) à 2 év megtanulni, ha verbálisan rámutatnak, ez 10 percre csökken!
- kisszámú példa alapján tanulunk meg egy kategóriát + általánosításà új elemeket tud besorolni (pincsikutya ¹ macska)
Sorrendi hatás a mintapéldányok bemutatásában
- kódolás: egymás után bemutatott mintapéldányokban azonos vonások à jobban megjegyzi
- egy időben vannak jelen a
munkaemlékezetben- jobb a régi elem / új elem felismerés, ha az egymás után következő mintapéldányok hasonlósága nagyobb
Alapgyakorisági hatás:
- A+B és A+C tünetek jellemeznek betegségeket. à a próbák 80%-ban A+B-t szerepeltetik
à gyakori kombináció: az A, ami közös, A+C esetén is előhozza azt, amire A+B vonatkozik
- a ritka kategória megkülönböztető jegye kiugrik (C kiugrása)