Gondolkodás és nyelv szeminárium

Englander Tibor (1999): Viaskodás a bizonytalannal – a valószínűségi ítéletalkotás egyes pszichológiai problémái

Akadémiai Kiadó

Alapkérdés: milyen szerepet töltenek be a bizonytalanságban történő ítéletalkotás sajátosságai az emberi adaptációban?

Tversky: Az ember determinisztikus gép > igen és nem válaszok→ bizonytalanságot feltételez, s a bizonytalanság fenntartása, értelmezése nem természetes

“Az ilyesfajta bizonytalanságok dacára életünket kielégítő szinten vezetjük, és megtanuljuk, bár sokszor nem valami könnyen, hogy amikor hiedelmeink nem is épülnek következetes alapokra, némelyek megalapozottabbak közülük, mint mások.” ( Nagel, 1939)

♦ ítélethozás

♦ szerencsejátékok

Arisztotelész: “valószínű az, ami nagyobbik résszel történik” J

A bayesiánus paradigma:

- miképpen oldják fel az ember eredendő bizonytalanságát 1-1 kérdés alkalmával az új infók?

¤ miképpen befolyásolják a tanár kezdeti bizonytalanságát a diák felkészültségéről?

Függ: - mekkora valószínűséget tulajdonít az egyes hipotézisek helytállóságának

- előzetes valószínűségek – tapasztalat

- utólagos valószínűségek – új adatok befolyásolják az előzetes vsz-ket

A három heurisztika:

Kahnemann és Tversky (1972, 1873) > korlátozott infofeldolgozási kapacitása miatt az ember kénytelen egyszerűsítő eljárásokat alkalmazni a bizonytalan helyzetekben történő ítéletalkotáskor → spontán működési szabályok, heurisztikus jelleg

3 heurisztika:

1. reprezentativitás: akkor élünk vele, ha valamely egyed, esemény, osztály egy nagyobb osztályhoz való tartozásának valószínűségét kell megbecsülnünk

☼ a szembe jövő ember vidéki? > hasonlóságészlelés, előzetes elképzelések

érzéketlenségek: - minta nagysága iránti ~ > “kis számok törvénye” = a mintát az emberek a populáció reprezentánsának fogják fel mindig, függetlenül a minta nagyságától; kisszámú mintától is elvárják, hogy a nagy számok törvényének reprezentációi legyenek, ami egyúttal a “játékos tévedés”-t is megalapozza.

☼ fehér és piros golyók > az utólagos esélyek intuitív becslései sokkal kevésbé szélsőségesek, mint a korrekt értékek.

- “a jóslás pontossága és megbízhatósága iránti ~” > adott minta reprezentációját hogyan használjuk fel a jövőbeni események értékelésére

☼ 1óra v. 5év? > a reprezentáción alapuló jóslások csökkentik a jóslások megbízhatóságára vonatkozó kvantitatív mutatók iránti igényt + “érvényesség illúziója” = kisebb mértékű infoegyüttest többre becsülünk egy nála nagyobb értékűnél

- “regresszió téves értelmezése” - “középarányos irányba való regresszió”>

oszcilláló részkimenetek előfordulása várható

¤ pilóták – dicséret hatására romlik, szidás hatására javul a teljesítmény

2. hozzáférhetőség: ha valamely esemény valószínűségét annak alapján becsüljük meg, hogy a rá vonatkozó mnemikus felidézését milyen könnyen tudjuk végrehajtani

> statisztikailag megbízható

előítélet típusok: - “példák felidézhetőségén alapuló ~k” > értékeltolódás

¤ több híresebb ffi vagy nő; személyesen átélt baleset után vsz-bb annak bekövetkezése újra

- “keresési valószínűség hatékonysága szerinti ~k” >

centrális tendencia jelenség

☼ 3 betűs szavak-R betűvel kezdődik ill. a 3. betű az R > vsz-bb, ha R-rel kezdődik (nem is)

- “elképzelhetőségből – és az illuzórikus korrelációból fakadó ~k” > osztályok gyakoriságát kell megállapítani, amire nézve nincs közvetlen emlékkép, csak elképzeljük őket - általánosítunk

☼ 10 főből hány fős bizottságok lehetnek > a 2 tagúak vsz-bbek, mint a 8 tagúak

3. rögzítés és igazítás: az ítéletalkotó a feladat elvégzése során megragad egy kezdő értéket, ebből indul ki és ehhez igazítja hozzá a végső döntést

- “elégtelen igazítás” > befejezetlen számításra alapoz

☼ 8! értéke 5 sec alatt > alulértékeltek + csökkenő számsornál nagyobbra tartották az értékét

- “konjunktív és diszjunktív események” >

☼ piros és fehér golyók 1. elemi esemény:50-50%,

2. konjunktív: 90-10%,

3. diszjunktív: 10-91%-ban zsákban > fogadás: melyik mennyire vsz? → konjunktív > elemi >diszjunktív – matematikailag fordítva!

♦ a probabilisztikus ítéletalkotás nem kielégítő, ill. komoly hibákhoz, tévedésekhez vezet

Összegzés:

A hibák fontos szerepet töltenek be az ember biológiai alkalmazkodásában →

1. Biztosítják cselekvőképességünket

2. A továbblépést elősegítő eljárásokat alkalmaznak

3. A cselekvés természetes paramétereiben kialakított következtetéseket tartalmaznak

4. Realisztikus szemléletet biztosítanak

5. Normatív következtetések útján elérhetetlen, kreatív megoldásokhoz vezetnek

6. A bizonytalanságrevíziónak a diagonisztikus következtetésekben jelentkező konzervativizmusa mintegy homeosztatikus egyensúlyt biztosít

7. A kockázatnagyság értékelésének redundáns lehetőségét biztosítja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette: Kovács Viktória

2004. március 18.