- Az emberek korlátozott számú heurisztikai szabályra, ami lecsökkenti a teljes valószínűségi becslést, és egyszerűbb formára hozza az ítéletalkotás folyamatát.

- A heurisztikák használata igen hasznos lehet, de sok hibát is felvetnek.

à A távolság és méret megítélésére végzett megfigyelések azt igazolták, hogy az ítéletek korlátozott érvényességű adatokra épültek. (minél élesebbnek látszik a tárgy, annál közelebbinek érezzük, ha életlenebbnek tűnik, távolabbinak gondoljuk) Ø van validitása

- A fent említett feladatra a reliabilitási szabályt (megbízhatóság) alkalmazva, a távolsági becslésben hibázáshoz vezet. (távolság túl-, vagy alulbecslése)

- Ha annak a valószínűségét kell megbecsülni, hogy A milyen mértékben képviseli B-t,vagyis milyen mértékben jellemző A B-re, akkor az ítéletalkotásban jellegzetességi heurisztikát használnak, annak függvényében, hogy A mennyire hasonlít B-re. (Ha pl. A nagyon hasonlít B-re, akkor annak a valószínűsége, hogy A B-csoportból származik igen magas.)

PL.: Steve tulajdonságai és lehetséges foglalkozása (mennyiben felel meg az adott foglalkozásról alkotott sztereotípiának a tulajdonságai alapján)Ø tévesztéshez vezet

- Az egyik olyan tényező, aminek nincs hatása a jellegzetességre, de nagy befolyása van a valószínűségre: az adott eredmény korábbi valószínűsége.

- A Bayes-szabály éles áthágása mindkét csoportban ugyanazokat a valószínűségi ítéleteket eredményezte. Annak a mértékét, hogy a leírás a két sztereotípia melyikére jellemzőbb, a k.sz.-ek az előzetes valószínűséggel együtt figyelmen kívül hagyták. Akkor sem veszik figyelembe a korábbi valószínűséget, ha a személyek leírásait valamivel bevezették, vagy ha nem volt benne használható információ.

• Egy speciális populációból kiválasztott minta részletes eredményét az emberek tipikusan a jellegzetességi (mintapéldány) heurisztika segítségével kapják meg. Ez annyit jelent, hogy felbecsülik a minta eredményének valószínűségét.

1.

PL.: 10 férfiból egy véletlenszerűen kiválasztva biztos 180 cm magas lesz (tévhit)

Ø Mert egy korábban levezetett paraméterhez hasonlítják ezt a feladatot is; a férfiak átlagos magassága a populációban.

- A minta és a populáció mérete nem befolyásolja a hasonlósági döntéshozatalt. Ha a k.sz.-k különböző méretű minták átlagos magassági eloszlását becsülték meg, azonos eloszlásokat produkáltak.

PL.: kis kórház-nagy kórház gyermekszületés tekintetében: a legtöbben azt választották, hogy a 2 kórházban egyenlő azoknak a napoknak a száma, amikor 60%-nál több fiú születik (rekord nap), mint lány, mert a két adatot ugyanolyan statisztikai módszerrel lehetett megkapni, és ezért egyenlő mértékben vannak jelen a teljes populációban.

- Hasonlóan figyelmen kívül hagyják a minta méretét az utólagos valószínűségi döntésekben. Ez annak a valószínűsége, hogy a minta az egyik adott populációból származik és nem egy másikból. (pl.: színes labdahúzás edényből)

- Ez a helyzet figyelhető meg az érmefeldobásoknál (fej vagy írás). Annak nagyobb valószínűséget tulajdonítanak, hogy F-Í-F-Í-Í-F mint annak, hogy F-F-F-Í-Í-Í lesz a dobás.

- Másik példa a rulett asztalnál van: ha többször esett a golyó a pirosba, hajlamosak vagyunk feketét várni (és arra tenni sok pénzt, pedig lehet még piros sokszor egymás után)

Ø Önkorrigáló folyamat : valójában az eltérést nem korrigálják a lehetőségek mérlegelésével.

- Statisztikai intuíciót vizsgáló kísérletekben a pszichológusok kimutatták, hogy a k.sz.-ek késlekedő hittel rendelkeznek, ami talán a “kis számok törvényeként” is megfogalmazható, ami szerint a kisebb méretű minták magasabban képviseltek, annál a populációnál, amiből kivették őket. A populációra nézve érvényes a hipotézis, miszerint a populációból vett minta eredménye stat. szignifikáns függetlenül a minta méretétől.

- Sok bejóslást végzünk jellemző jegyek alapján vagy prototípus alapján. PL.: megadják egy cég leírását, és be kell jósolni a jövőbeli profitjukat.

-Általánosan: minél magasabb a bejósolhatóság, annál szélesebb a bejósolható elemek skálája.

Több, számolással kapcsolatos bejóslási feladat mutatott rá arra, hogy az intuitív bejóslás áthágja ezt a szabályt, és hogy a k.sz.-ek kevés vagy semmilyen tekintettel nincsenek a bejósolhatóság mértéke.

Vizsgálat: - diákokat kértek arra, hogy a.) becsüljék meg a tanóra minőségét a populáció eredményéhez képest (tanár-diák teljesítményét) b.) végezzenek bejóslást arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a tanár-diák kapcsolat 5év elteltével a tanóra után.

Ø Azt kapták, hogy a becslés (felmérés) és a bejóslás is azonos eredményeket hozott. Ez azt jelenti, hogy a távoli ismérv bejóslása azonos volt az információ felbecsülésével, amire a bejóslást alapozták.

- Az emberek gyakran végeznek bejóslást a végeredmény kiválasztásával. A bejóslásba vetett bizalom elsődlegesen a jellegzetesség mértékétől függ, ugyanakkor független a bejóslás pontosságát korlátozó tényezőktől.

-Az érvényesség (validitás) illúziója: az a helytelen bizalom, ami a bejóslás eredménye és a kapott információ közti megfelelő kapcsolatból fakad.

2.

- Azok a pszichológusok is találkoznak ezzel a jelenséggel, akik választásos tesztet töltetnek ki, mert megfontolandó a bejóslás érvényességébe vetett bizalom. A nagy szakirodalom ellenére ezek a tesztek gyakran adnak téves képet. A bemeneti információ bősége csökkenti a pontosságot, még akkor is, ha nő a bizalom; az emberek akkor is bíznak a bejóslásban, ha az teljesen téves.

Vizsgálat: nagy gyerekcsoporton vettek fel 2 regressziós hajlamot mérő tesztet.

- Az emberek sok helyzetben nem várnak regressziót, amikor az indokolt lenne; és amikor felismerik a regressziót, téves oki magyarázatot adnak mellé.

PL.: A pilótaoktató azt gondolja, hogy egy rossz landolást mindig egy sikeres landolás fogja követni, merthogy egy erős szidalom után jobban megy majd a repülés. Szerinte a verbális megrovás előnyösebb, mint a jutalom. Ø A következtetés helytelen, a regresszió átlaghoz közeli megjelenése miatt. A regresszió félreértése a megrovás hatásának túlbecsléséhez és a jutalom értékének alulbecsléséhez vezet.

- Vannak olyan helyzetek, amikor az emberek felbecsülik egy kategória gyakoriságát, vagy egy esemény valószínűségét, azzal a könnyedséggel, ahogyan elemek vagy gondolatok beugranak a tudatukba. Pl.: középkorú férfiak szívinfarktusának kockázatát megtippelik.

à Ez a hozzáférhetőségi döntési heurisztika. Ez hasznos módszer kategóriák vagy gyakoriságok megítélésekor, mert egy nagy kategória elemeit könnyebben el lehet érni, mint egy kevésbé gyakori kategóriáét. A hozzáférhetőség megbízhatósága bejóslási elfogultsághoz vezet.

- Ha egy kategória méretét az elemei elérhetősége alapján ítéljük meg, akkor az a kategória, aminek az elemeit könnyebben el lehet érni nagyobb számban (valószínűbben) fog megjelenni, mint az a hasonló gyakoriságú kategória, aminek az elemeit nehéz elérni.

- A hasonlóság mellett jelentős faktor a kiugrási hatás is, ami szintén befolyásolja az elemek visszahívhatóságát.

- Ha azt kérdezzük az emberektől, hogy melyek a gyakoribb szavak, ahol az r az első vagy a harmadik betű, akkor erre a szerint válaszolnak, hogy hány r-el kezdődő és hány …r… szóra tudnak visszaemlékezni. Mert sokkal könnyebb adott kezdőbetűs szavakat előhívni, mint olyanokat, amiknek egy közbülső betűje adott Ø ezért az ilyen szavakat gyakoribbnak is tartják.

-Hasonló előhívási módszert alkalmaznak akkor is, ha azt kell megítélni, hogy a konkrét vagy az absztrakt szavak a gyakoribbak. (az absztrakt: érzelmek, gondolatok…)

3.

- Van, hogy meg kell becsülni egy kategória gyakoriságát, de nem jut eszünkbe. Ilyenkor a kategória létrehozható megadott szabály alapján. Ebben az esetben egy tipikus példány hoz létre több új elemet és képes a valóság vagy a gyakoriság megbecslésére is.

- Ha laikusokat kértek arra, hogy becsüljék meg a lehetséges, különböző méretű csoportok számát, akkor becsléseik monoton csökkenőek lettek, a csoport méretére vonatkozóan.

- Chapman és Chapman (1969) lleírtak egy érdekes befolyásolási módot két esemény együtt járási gyakoriságának megítélésében.

Vizsgálat: laikus bíróknak (megítélők) feltételezett mentális betegekről adtak leírást. A betegek adatai klinikai diagnózisra épült és az általuk készített emberrajzokra. Meg kellett ítélni annak a gyakoriságát, hogy melyik diagnózishoz milyen jellegzetes rajzvonások párosulnak.Ø A k.sz.-ek túlnyomó többségben túlbecsülték a természetes asszociációk együtt járási gyakoriságát (pl.: bizalmatlanság + jellegzetes szemek rajzolása)

- A látszólagos együtt járási hatás extrémen ellenáll az ellentmondó adatokkal szemben, még akkor is, amikor a kapcsolat tünet és diagnózis között negatív volt.

- Az együtt járás megítélése az asszociációs kapcsolat erősségére is épülhet. A szoros asszociációt akként is vehetik, mint együtt előforduló gyakoriságot.

- Egy esemény valószínűsége megegyezik az egyes események valószínűségének összegével. A valószínűségi elvet általában ismétlődő folyamatok esélyének elemzésekor használják.

à A valószínűség minőségére vonatkozó szabály a kiterjesztési szabály.

Ha A kiterjesztése magába foglalja B kiterjesztését (A É B), akkor P(A)³ P(B). Merthogy a valószínűségek halmazát A és B kapcsolatának feleltetjük meg, ami a B-nek megfeleltetett valószínűségi halmaz. Kapcsolati szabály szerint: P(A& B)£ P(B). A kapcsolat nem lehet valószínűbb, mint magának az elemnek a megléte, ami a kapcsolatban van.

- Kahnemann (1982) a magítélési heurisztika természetes becslésekre épül, amik rutinszerűek, az események észlelésének is részét képezik és jelentések összehasonlításában is szerepük van.

- A természetes becslési folyamat magába foglalja hasonlóságok számítását, jellegzetességek figyelembe vételét, oktulajdonítást, hozzáférhetőség megítélését. Pl.: horrorfilmek, fogorvos...

- A természetes becslés hat a megítélésre:

1. Az emberek néha félreértik a feladataikat és tévednek a kívánt megítélés megkülönböztetésében a term. becsléstől.
2. A term, becsl. Úgy hathat, mint egy horgony, amihez a kívánt megítélés alkalmazkodott.

PL.:2 tárgy távolságának megítélése 3D képen (méret azonos csak a távolság nem)

Pl.: arra kértek diákokat, hogy soroljanak fel 7 betűs szavakat spec. formában: a).…-ing vagy b)…..n. Ø “-ing” végű szóból többet soroltak fel, ezeknek a szavaknak a hozzáférhetősége hatással van a gyakorisági döntéshozatalra.