In. Buda B. (szerk.) Pszichoterápia (1981). Gondolat, Bp. 122-134

-más terápia, mint a felnőtteknél: analitikus játéktechnika

aztán az örömöt okozó tárgyat szállja meg

-ödipusz szituációbál való megvonás (nem birtokolja a szeretett személyt)

eset: pavor nocturmus (éjszakai felriadásos roham)

-fél az állatoktól

-apa a kedvence à aztán az anya

-kedvetlen, nem viseli a megvonást

-kistesó születése

à túl korai ödipusz-komplexus?

à neurotikus feldolgozású ödipusz-komplexum?

-tünetek a gyermeki neurózisban: à hátterükben a bűntudat

-gyakori sérülés

-túlzott érzékenység

-nem viseli a megvonást

-gátolt játék

-ambivalens az ajándékokkal

eset: Trudi és a húga

-félelem attól, hogy a saját agressziójával elpusztít valamit vagy valakit akit szeret

-viszontagressziótól való félelem: fél, hogy akit bántott az visszabántja (minden gyereknél így van, nem saját tapasztalat miatt alakul ki!)

-szerepjáték: (játéktechnika) ödipusz komplexum feldolgozása à gyötrő apa- és anyafigura kívülre helyezése

eset: Rita

-"nem anyukája a babának" à saját kisöccsét szimbolizálja

-introjiciált apa: elefántra vetíti ki

-kb 4 éves kor: ödipusz-komplexus kicsúcsosodása (2 éves korban kezdődik) à felettes én kialakulásának folyamata 2 éves kortól

-gyerekek jól fogadják az analitikus terápia értelmezését: jobb az átmenet a tudatos és a tudattalan között

-élvezettel játszik, nem gátolt játék

-kifejezések a játékban: nem csak szimbolizmus

-figyelni kell a terápiás anyagra: analitikus óra à játéktechnika: szabad asszociáció helyett

-saját személy játékokkal való ábrázolása

-kontextus: mód, ok, eszköz à nem csak a játék fontos, a hogyanja is!

-visszamegy a patogén élményekre: közvetlenül(!) jelennek meg, nem csak rekonstrukcióban, mint a felnőtteknél

-az értelmezés először tudattalanul asszociálódik à elmondja a gyereknek, előbb ellenállás, aztán megérti tudatosan is

-Freud:

-infantilis impulzusok

-ellenállás

Játéktechnika

-analízis eszköze: szabad asszociáció nem használható a gyerekekre

-Anna Freud: a gyereket nincs mi motiválja az analízisbe à nincs betegségbelátás

-felnőtt: szenvedésnyomás

à gyereknek legyen betegségbelátása: tünetet énidegenné kell tenni (énÖ tünet)

-pl. 10 éves kisfiú: büszke a dühkitöréseire: tünetet idegenként kell értelmezni

-szenvedésnyomás = megfelelően rosszul kell hogy legyen ahhoz, hogy változni akarjon, és elmenjen terápiába (gyerekeknél nincsen szenvedésnyomás)

-A. Freud: álmok, nappali álomtöredékek, rajz is kell a megfigyeléshez (a játék nem pótolja szerinte a szabad asszociációt!)

-Klein: bármit csinál a gyerek, azt szimbolikusnak tartja és értelmezi (tudattalan jelentés)

à a gyerek játék közben ágál (=szavak helyett cselekszik) nem rekonstruálja, hanem közvetlenül látjuk a tudattartalmakat à libidóelmélet alkalmazása a gyerek játékára

à játéktveékenység = onánia-fantáziák lefuttatása (játék-késztetés) ezért játszik ez motiválja

à ismétlési kényszer (mindig ugyanazokba a körökbe kényszeredik)

-a játékterápia értelmez: szorongás csökkentése