Dovidio és mtsai ’86,’92 : kérdőíves módszer szerint a tolerancia nőtt az elmúlt évtizedekben

DE!

• A hátrányos helyzetű csoportok csak saját magukhoz képest lépte előre az iskolázottság, foglalkoztatottság, stb. terén előre, a csoportok közti különbségek nem szűntek meg
• Kisebbségi cs-okkal és nőkkel szembeni előítéletes vis. Visszaszorulása nem jár együtt más cs-ok iránti tolerancia növekedésével
• 14 európai országot érintő vizsgálat: “ellenezné-e, hogy szomszédja ilyen legyen?”

1. etnikai kisebbségi 10%
2. homoszexuális 28%
3. AIDS-es 26%
4. “érzelmileg labilis” 25%

• Nagy- Britannia: a minta 2/3-a nem lenne cigányoknak, 30%-a arabok, pakisztániak szomszédja

BIZONYÍTÉKOK:

1. Sigall és Pape ’71: “álvisszacsatolás” (bogus pipe-line); álca: “érzelemvizsgáló” gép tesztelése; teszt: (fehér) amerikaiak és feketék jellemzése negatívan + meg kellett jósolni, h. mit fog jelezni a gép
   è akik azt hitték, h. a gép úgyis jelezné valódi érzelmeiket valóságközelibb válaszokat adtak: több negatív jelző a négerekre, mint a kontrollszemélyeknél
2. Közvetett módszerek:
   Crosby és mtsai ’80: segítőkész vis. Kevert etnikai körny-ben
   è saját etnikumhoz tartozónak több segítséget nyújt
   è fehér segítségnyújtóknál, ha nincs közvetlen személyes kapcsolat az esetek ¾-ében nyújtottak több segítséget fehéreknek; ha közvetlenül érintkeztek a rászorulóval, csak 1/3- ában van fehérek iránti elfogultság
3. Nyilvános válaszok – nem verbális válaszok:
   Weitz ’72: fehér diákoknak üzenetet kellett rögzíteni későbbi résztvevőnek, akiről leírást kaptak(fehér-fekete, joghallgató-benzinkutas)
   mérés: előzetes rokonszenv (barátságosság szóbeli értékelése)
   milyen feladat révén lépne vele kapcsolatba?
   Paralingvisztikai jegyek az üzi hangszínében
   è ha fekete volt a címzett, negatív korr. a szóbeli értékelés és más mutatók között
   Hendricks és Bootzin ’76: etnikumok közti távolság
   közvetett vizsgálat: Melyiket választja a 8 üres szék közül?
   Közvetlen: egyre közelebb kell állni a társhoz, közben értékelni, mennyire érzi magát kellemetlenül
   Word és tsai ’74: fehérek a fehér interjúalanyhoz közelebb ülnek, hosszabban beszélnek és kevesebb beszédhibát követnek el
   Kleck és tsai ’66: ha nincs nyilvánvaló fogyaték, hosszabb interakció, kevesebb feszültség (GBR), mint akinek látszólag hiányzik a lába és tolókocsiban ül
   Vanman és tsai ’90: “Képzelje el, h. kapcsolatba kerül a dián látható személlyel!”
   mérés: felvétel az izomcsoportok aktivitásáról + saját beszámoló a rokonszenvről
4. Asszociáció RI-e: saját cs-ot illetően a pozitív, másikra vonatkozóan a negatív tul-ok előhívási ideje rövidül

2 lehetséges magyarázat:
A) Campbell és mtsai ’63: az attitűd a cselekvésre való általános diszpozíció
Alacsony költségű, elkerülhetetlen helyzetekben nem játszik szerepet, magas költségű, elkerülhetőben igen.

B) Kelman ’61: alkalmazkodás és internalizáció a normák terén

1. Az előítélet új formái:

Típusok: modern rasszizmus, averzív rasszizmus, finom előítélet, modern szexizmus, ambivalens rasszizmus
1. Modern forma: szimbolikus/közvetett előítélet
2. Szorongást kiváltó helyzetekben averzív reakció

Modern előítélet:

Sears és Kinder ’71: Los Angeles-i polgármester – választáson a fehér, konzervatív jelölt támogatóinál nem hagyományos formában jelent meg az előítélet.
Mechanizmus: A tsd-i normák tiltják a nyílt rasszizmust, de az előítélet szerepet játszik a szocializációban. Pozitív diszkrimináció ellenzése, inkább gazdasági szempontok, nem tartalmaz biológiai alsóbbrendűségi hitet.

McConahay ’82: kötelező buszoztatás problémája (fehér gy-eket a fekete negyedek iskoláiba kell járatni): leginkább a modern rasszizmussal korrelál a buszoztatás ellenzése

Pettigrew és Meertens ’95: kifinomult és nyílt rasszizmus
ê

Kult.különbségek eltúlzása;pozitív érzelmi reakciók megvonása

Modern szexizmus:
Shore ’92: ötéves longitud. Vizsgálat egy vállalatnál: a női alkalmazottak a készségek objektív mérésekor ált. jobb eredményeket értek el, a végső szóbeli értékelés mégse volt pozitívabb, és évekkel később is még uabban a beosztásban dolgoztak.

Averzív előítélet:
“Ha az előítélet intellektuálisan vereséget szenved, az érzelmekben fog tovább élni.” (Allport)

Gaertner és Dovidio ’86
– nincs egyértelmű norma a helyzetben: tudattalan averzív reakció az idegen etnikummal szemben
– félelem, kényelmetlenség – és kínosságérzés
1. Téves hívás kísérlet: Lerobbant autó miatt kér segítséget fekete v. fehér, egy téves hívásnak álcázva. Fehér k.sz-ek a feketék felé kevésbé segítőkész válaszokat közvetítettek.

2. Telepátia-kísérlet: Üzenetküldő fekete v. fehér, a ksz. Vagy egyedül fogadó, v. vannak társai is. A küldő segélykiáltásai után, ha egyedül volt, egyformán reagált. Ha többen voltak (felelősség-megoszlás, nem egyértelmű, h. közbe kell lépni), a fekete segélykérő feleakkora eséllyel kapott segítséget, mint a fehér.

3. Frey és Gaertner ’ 86: segítségkérés fekete és fehér személyek részéről. Vagy külső ok miatt szorult erre rá (nehéz feladatot nagy erőfeszítéssel nem tudott megoldani), vagy belső ok miatt (könnyű feladat, kis erőfeszítéssel).Vagy maga kért segítséget, vagy egy 3. Személy közvetítette a kérést. Külső ok és közvetítő esetén a feketék kicsit több segítséget is kaptak. Belső ok és asaját kérés esetén a ksz-ek kétszer valószínűbben tagadták meg a kérést a feketékkel szemben, mint a fehérekkel.

4. Dovidio és Gaertner ’81: szerepekkel kapcsolatos elvárások. Kijelölt munkatárs lehet: felügyelő v. beosztott. képessége lehet: jó v. rossz. Etnikum: fekete/fehér. Nem: férfi/nő
– ha a munkatárs fehér v. férfi, és segítséget kér, akkor a képesség játszik szerepet: jó képességűnek inkább segítenek
– ha fekete v. nő, akkor a szerep van előtérben: a beosztottnak segítenek inkább (mivel a beosztott ritkábban segít a főnöknek); a beosztott szerep egybevág a sztereotípiákkal

Szorongás szerepe a csoportközi viszonyokban:
- távolság növeli v. csökkenti a szorongást?
Stephan és Stephan: érintkezés hiánya tudatlanságot szül, ez nagyobb szorongást eredményez, ami teret enged a sztereotípiáknak.
Wilder és Shapiro: versenyben érintkezés növeli a szorongást “ellenfél”
szorongás abból fakad, h. a másik cs-ról mennyire negatív képet / sztereotípiát alakítottak ki

A modern rasszizmus elválasztása a régimóditól:
Monteight és kollégái ’ 93: hogyan viselkednél adott helyzetben és hogyan kellene viselkedned?
Enyhén előítéletes személyek sokkal inkább éreznek bűntudatot a két változat közötti különbség miatt.
Kleinpenning és Hagendoorn ’93: rasszizmus-hierarchhia
Előítélet kumulatív természetű jelenség. Enyhébb forma: szimbolikus rasszizmus, ezen belül is legártatlanabb az averzív típus, mely csaknem mindenkit jellemez. Ezt követi az etnocentrizmus (kisebbségek kulturális asszimilációjára való törekvés, saját etnikum iránti enyhe elfogultság). A legdurvább a régimódi/biológiai rasszizmus, mely alsóbbrendűnek tekint más csoportokat.