Rupert Brown: Régi és új előítéletek
Dovidio és mtsai ’86,’92 : kérdőíves módszer szerint a tolerancia nőtt az elmúlt évtizedekben
DE!
DE! az előítélet csökkenése látszólagos; tsd-i normák elfogadhatatlanná teszik az előítélet nyílt kifejezését
BIZONYÍTÉKOK:
2 lehetséges magyarázat:
A) Campbell és mtsai ’63: az attitűd a cselekvésre való általános diszpozíció
Alacsony költségű, elkerülhetetlen helyzetekben nem játszik szerepet, magas költségű, elkerülhetőben igen.
B) Kelman ’61: alkalmazkodás és internalizáció a normák terén
Típusok: modern rasszizmus, averzív rasszizmus, finom előítélet, modern szexizmus, ambivalens rasszizmus
1. Modern forma: szimbolikus/közvetett előítélet
2. Szorongást kiváltó helyzetekben averzív reakció
Modern előítélet:
Sears és Kinder ’71: Los Angeles-i polgármester – választáson a fehér, konzervatív jelölt támogatóinál nem hagyományos formában jelent meg az előítélet.
Mechanizmus: A tsd-i normák tiltják a nyílt rasszizmust, de az előítélet szerepet játszik a szocializációban. Pozitív diszkrimináció ellenzése, inkább gazdasági szempontok, nem tartalmaz biológiai alsóbbrendűségi hitet.
McConahay ’82: kötelező buszoztatás problémája (fehér gy-eket a fekete negyedek iskoláiba kell járatni): leginkább a modern rasszizmussal korrelál a buszoztatás ellenzése
Pettigrew és Meertens ’95: kifinomult és nyílt rasszizmus
ê
Kult.különbségek eltúlzása;pozitív érzelmi reakciók megvonása
Modern szexizmus:
Shore ’92: ötéves longitud. Vizsgálat egy vállalatnál: a női alkalmazottak a készségek objektív mérésekor ált. jobb eredményeket értek el, a végső szóbeli értékelés mégse volt pozitívabb, és évekkel később is még uabban a beosztásban dolgoztak.
A modern rasszizmus elméletét többen bírálták:
- valóban különbözik-e a régimóditól?
– kifinomultabbak-e a modern r-t mérő kérdőívek, mint a régimódit?
– a kérdésekre adott válaszok többféleképp is értelmezhetőek
– az önérdek fogalma túl szűk: a csoportérdek is befolyásolja az embereket
Averzív előítélet:
“Ha az előítélet intellektuálisan vereséget szenved, az érzelmekben fog tovább élni.” (Allport)
Gaertner és Dovidio ’86
– nincs egyértelmű norma a helyzetben: tudattalan averzív reakció az idegen etnikummal szemben
– félelem, kényelmetlenség – és kínosságérzés
1. Téves hívás kísérlet: Lerobbant autó miatt kér segítséget fekete v. fehér, egy téves hívásnak álcázva. Fehér k.sz-ek a feketék felé kevésbé segítőkész válaszokat közvetítettek.
2. Telepátia-kísérlet: Üzenetküldő fekete v. fehér, a ksz. Vagy egyedül fogadó, v. vannak társai is. A küldő segélykiáltásai után, ha egyedül volt, egyformán reagált. Ha többen voltak (felelősség-megoszlás, nem egyértelmű, h. közbe kell lépni), a fekete segélykérő feleakkora eséllyel kapott segítséget, mint a fehér.
3. Frey és Gaertner ’ 86: segítségkérés fekete és fehér személyek részéről. Vagy külső ok miatt szorult erre rá (nehéz feladatot nagy erőfeszítéssel nem tudott megoldani), vagy belső ok miatt (könnyű feladat, kis erőfeszítéssel).Vagy maga kért segítséget, vagy egy 3. Személy közvetítette a kérést. Külső ok és közvetítő esetén a feketék kicsit több segítséget is kaptak. Belső ok és asaját kérés esetén a ksz-ek kétszer valószínűbben tagadták meg a kérést a feketékkel szemben, mint a fehérekkel.
4. Dovidio és Gaertner ’81: szerepekkel kapcsolatos elvárások. Kijelölt munkatárs lehet: felügyelő v. beosztott. képessége lehet: jó v. rossz. Etnikum: fekete/fehér. Nem: férfi/nő
– ha a munkatárs fehér v. férfi, és segítséget kér, akkor a képesség játszik szerepet: jó képességűnek inkább segítenek
– ha fekete v. nő, akkor a szerep van előtérben: a beosztottnak segítenek inkább (mivel a beosztott ritkábban segít a főnöknek); a beosztott szerep egybevág a sztereotípiákkal
Szorongás szerepe a csoportközi viszonyokban:
- távolság növeli v. csökkenti a szorongást?
Stephan és Stephan: érintkezés hiánya tudatlanságot szül, ez nagyobb szorongást eredményez, ami teret enged a sztereotípiáknak.
Wilder és Shapiro: versenyben érintkezés növeli a szorongást “ellenfél”
szorongás abból fakad, h. a másik cs-ról mennyire negatív képet / sztereotípiát alakítottak ki
A modern rasszizmus elválasztása a régimóditól:
Monteight és kollégái ’ 93: hogyan viselkednél adott helyzetben és hogyan kellene viselkedned?
Enyhén előítéletes személyek sokkal inkább éreznek bűntudatot a két változat közötti különbség miatt.
Kleinpenning és Hagendoorn ’93: rasszizmus-hierarchhia
Előítélet kumulatív természetű jelenség. Enyhébb forma: szimbolikus rasszizmus, ezen belül is legártatlanabb az averzív típus, mely csaknem mindenkit jellemez. Ezt követi az etnocentrizmus (kisebbségek kulturális asszimilációjára való törekvés, saját etnikum iránti enyhe elfogultság). A legdurvább a régimódi/biológiai rasszizmus, mely alsóbbrendűnek tekint más csoportokat.
Forrás: Erős F. (szerk.): Megismerés, előítélet, identitás