1.) a klinikai-alkalmazott perspektívát a pszichoanalízis képviseli

2.) kísérleti perspektíva (tanulás és kondicionálás, szorongás mint drive)

• Pavlov kísérleti neurózis
• Watson és Rayner (1920)
• Dollard-Miller: másodlagos drive, tanult félelem
• Mowrer: belső válasz, amely klasszikus kondicionálás révén megtanulható

3.) személyiség-lélektani perspektíva

• stressz és szorongás
• szorongás mint állapot és vonás

1.) Cattell és Scheier 1961-ben elvi különbséget tesz

• a szorongásra való hajlam
• pillanatnyi szorongás között (16 PF)

2.) Lazarus: stressz

3.) Speilberger (1970)

• szorongás állapot / pillanatnyi szorongás (A-STATE): a szervezet ideiglenes, átmeneti, komplex érzelmi állapota, amelynek intenzitása és tartama időről-időre változik (szubjektív, fiziológiai - szívműködés, GBR - és viselkedéses összetevők)
• szorongásra való hajlam / vonás (A-TRAIT): a világ egy bizonyos módon történő felfogásának specifikus tendenciája, stabil egyéni különbségekkel

¨ magas szorongásra való hajlammal rendelkező személyek interperszonális kapcsolataik realizálás közben és az önbecsülésüket veszélyeztető szituációkban a pillanatnyi szorongás jelentős fokozódásával reagálnak

¨ az aktuális szorongás a szervezet pszichofiziológiai állapotának eredője, amely stresszhelyzetben (vizsga, balesetről szóló film) fokozódik, relax helyzetben pedig csökken, míg a vonásérték mindkét helyzetben változatlan lesz

¨ a szubjektíve átélt szorongásélmény a tudatos információfeldolgozást meghatározza és torzítja is egyben

¨ egészséges felnőttek vizsgálatára dolgozták ki

¨ sikeresen alkalmazták pszichiátriai, sebészeti, belgyógyászati és pszichoszomatikus beteganyagon

¨ a teszt a pillanatnyi szorongás finom változásait is képes követni, jól mutatja a különböző pszichés megterhelésekre fellépő szorongási reakció erősségét

¨ a szorongásra való hajlamot mérő skála alkalmas a stressz hatására eltérően reagáló vizsgálati személyek különválasztására

¨ a magyar STAI 1978-ban készült el Sipos Kornél és Sipos Mihály közreműködésével

¨ [ nemcsak az angol, de az orosz (!) nyelvű változattal való ekvivalenciáját is bizonyították]

¨ A STAI-H belső konzisztenciája, érvényessége és megbízhatósága megfelel a nemzetközi standardnak

¨ az egyetemi hallgatók [ különösen a nők] átlag feletti szorongás-szinttel rendelkeznek

¨ a magyar STAI alkalmazása során a neurotikus, pszichoszomatikus betegség miatt kórházban kezelt nők A-TRAIT átlaga bizonyult a legmagasabbnak = 54,24

¨ lányok A-TRAIT átlagai 2-4 ponttal magasabbak a fiúkénál

¨ a teszt a pillanatnyi szorongást mérő ún. önértékelő lap kitöltésével kezdődik

¨ 20 alkalommal kell válaszolni arra a kérdésre, hogy “ÉPPEN MOST HOGYAN ÉRZI MAGÁT?” a vizsgált személy

¨ a négyfokú skála kitöltése után minimálisan 20, maximálisan 80 pont érhető el

¨ a szorongásra való hajlam a másik önértékelő lap segítségével mérjük

¨ a 20 alkalommal kell válaszolni arra a kérdésre, hogy “ÁLTALÁBAN HOGYAN ÉRZI MAGÁT?” a vizsgált személy

¨ a pillanatnyi szorongás pontszámának kiszámí-tásakor az 1,2,5,8,10,11,15,16,19,20 sorszámú itemeknél a bekarikázott értékek helyett fordítva számolunk (egyáltalán nem = 4, teljesen = 1)

¨ az ún. RÖVID A-STATE SKÁLA a következő tételeket foglalja magában: 5,12,15,16,17. (jól használható pl. autogén tréning előtt és után a szorongás szint megállapítására)

¨ a szorongásra való hajlam pontszámának kiszámításakor a 21,26,27,30,33,36,39 sorszámú itemeknél a bekarikázott értékek helyett szintén fordítva számolunk

¨ TAYLOR (1951/1953): Taylor Manifest Anxiety Scale

¨ MMPI

¨ 16 PF

¨ Mood Adjective Checklist (Zuckerman, 1960)