Bavelas, A.: Kommunikációs sémák feladatot teljesítő csoportokban, In: PATAKI F. (szerk.): Csoportlélektan,Gondolat, Bp. 1969. 271-286

-Csoportos munka hatékony elvégzéséhez a megfelelő kommunikáció és az azt befolyásoló munkakedv szükséges. Azonban melyik az a kommunikációs séma ami megfelel az emberi erőfeszítés számára?

-Vannak-e olyan strukturális tulajdonságok amelyek korlátozhatják a csoport eredményét? Több kommunkiációs séma között előfordulhat-e olyan amelyik szignifikánsan növeli a csoport teljesítményét?

-Mennyiben befolyásolják a sémák a vezető szerep kialakulását, a szervezet fejlődését és a csoport széthullásával szembeni ellenállást?

A kommunikációs séma mértani tulajdonságai:

Milyen változatokban kapcsolódhat egymáshoz öt egyén?

 

 

 

 

 

Egy- egy sémán belül milyen “távolság” van a személyek között?

 

 

-két séma között a “szóródás” (Σdxy = a belső távolságok összege) alapján tehetünk összehasonlításokat

-ugyanannak a sémának a két pozíciója között a “viszonylagos központúság” (Σdxy

dxy =a séma összes belső távolságainak összege osztva a szóban forgó pozíciónak a sémán belüli összes távolságaival)

Sémák műveleti lehetőségei:

-működés-valós feladat: 5személy kap öt-öt kártyalapot ki kell választania mindenkinek 1 lapot ami a többi személy által ugyan így kiválasztott 4 lappal együtt a legmagasabb pókerhendet adja. A lapokat nem szabad felborítani, de a személyek írásban kommunikálhatnak a megadott vizsgált séma csatornáiban. “B”-séma többféleképpen működhet: -1 személy, bármelyik pozicióból megkapja az összes információt, és eldönti melyik lapot kell mindenkinek kiválasztania.

 

Időzítés+ hírek száma: Bizonyos sémák a hírek növelése mellett érik el az időmegtakarítást, a viszont minimális hírrel oldjuk meg a feladatot akkor több időre van szükségünk.

minimális idő a feladat megoldásához sémától függetlenül a személyek függvényében:

tmin= x+1, ha 2x< n< 2x+1

 

Néhány kísérlet a kiválasztott sémákkal:

-Smith kísérlete: hasonló a pókerhendeshez, minden sz. 1 lapot kapott amelyen 5 alakzat volt 6 közül. Mindegyik alakzat szerepelt négy kiosztott lapon, egy alakzat azonban mind az öt lapon szerepelt. Feladat: a csop.-nak megállapítani melyik volt a közös alakzat?

A kapcsolási sémát a kísérletvezető maga szervezte.

4 csoport A séma, 4 csop. B séma

15 próba után kérdések:

Volt-e vezetője a csoportnak?

válaszok:

 

 

VALAMELY SÉMA LEGCENTRÁLISABB POZÍCIÓJA SZÁMÍTHATOTT ARRA; HOGY VEZETŐ SZEREPET TÖLTSÖN BE.

+ B séma esetén a legkevésbé centrálisan elhelyezkedő személyek munkakedve volt a leggyengébb

 

-H. Leavitt kísérlete: ugyanez a két séma és még kettő másik

 

 

 

Eredmények: a centrális elhelyezkedés és a vezetőszerep szempontjából azonos eredmények+ a hibák összefüggésbe hozhatóak a sémák fajtáival

+ hipotézis, hogy a sémák közt vannak különbségek a sz. munkakedvében- mindenképpen a centrálisan elhelyezkedő személyek munkakedve a legnagyobb, sémák közül (nyilvánvalóan) A séma csoportjának volt átlagban a legmagasabb, majd, B-E-F sorrend alakult ki a sémák közt.

Javaslatok egy kísérletre:

az előző feladatban (Leavitt-féle kís.), az lett volna a leghatékonyabb megoldás ha csak azt az alakzatot küldik tovább a személyek amelyik nincs a lapjukon, de erre csak nagyon kevés személy jött rá és általában nem terjedt el a csoportban ez a módszer. Miért nem? Vannak-e olyan sémák ahol esetleg ennek nagyobb az esélye?

15 alkatrészből négyzeteket lehet kirakni, minden négyzet 3 alakzatból rakható össze, mindenki csak egy négyzetet rak össze, de csak egy helyes kombinációja a négyzeteknek helyes a csoportban. .... rossz négyzetek megszületése után mennyire könnyen adják tovább az alkatrészeket, avagy mennyire látják a körülmények fontosságát?